Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Alig több mint ezer felvételizőnek jelent megoldást a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szerdán aláírt megállapodása. Ahogy az idén, úgy jövőre is központi ponthatár lesz tizenhat népszerű szakon – és ismét lesz olyan képzés, amelyet az egész országból legfeljebb tíz-tizenöt diák kezdhet el államilag finanszírozott formában. Az andragógiára vagy kommunikációra pályázók 2014-ben is rosszul járnak.

1156 – ennyi felvételizőt előzött meg az a huszonöt hallgató, aki szeptemberben állami ösztöndíjasként kezdhette meg tanulmányait az elmúlt években többször „tücsökszakként” aposztrofált kommunikáció- és médiatudomány szakon. Ez volt az egyik a tizenhat népszerű alapszak közül, amelyet a kormány eredeti elképzelése szerint kizárólag önköltséges formában hirdethettek volna meg az egyetemek és főiskolák, vagyis egyetlen diák sem tanulhatott volna ingyen, állami ösztöndíjasként.
| Ilyenek lesznek a ponthatárok 2014-ben |
2014-ben is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet a tizenhat népszerű szakon, akik elérik a központi ponthatárt - erről egyezett meg szerdán a HÖOK és az erőforrás-minisztérium. Továbbra is gazdasági szakokra lesz a legnehezebb bekerülni, de a jogi vagy a kommunikációs képzésre jelentkezők sem dőlhetnek hátra. Alkalmazott közgazdaságtan: 465 Andragógia: 430 Emberi erőforrások: 443 Gazdálkodási és menedzsment: 460 Gazdaságelemzés: 465 Igazságügyi igazgatási: 424 Jogász: 464 Kereskedelem és marketing: 449 Kommunikáció és médiatudomány: 455 Közszolgálat: 440 Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410 Nemzetközi gazdálkodás: 460 Nemzetközi tanulmányok: 465 Pénzügy és számvitel: 458 Turizmus-vendéglátás: 428 Üzleti szakoktató: 440 |
A decemberi és januári diáktüntetések után a HÖOK és az oktatásért felelős erőforrás-minisztérium állapodott meg arról, hogy mégis lesznek államilag finanszírozott helyek ezeken a szakokon, de csak azok tanulhatnak ösztöndíjasként, akik elérik a központilag meghúzott ponthatárt.
Már akkor látszott, hogy a verseny minden korábbinál élesebb lesz: a több ezer felvételizőt vonzó gazdasági szakokon például 460-465, a jogászképzésen szintén 465, kommunikáción pedig 470 pontot kellett volna elérni a maximális 500-ból. Ez pedig csak azoknak ment volna, akik – amellett, hogy jelesre-kitűnőre érettségiznek – egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit, vagy legalább egy nyelvvizsgát szereznek.
Nem véletlen, hogy az erőforrás-minisztérium módosított a Balog Zoltán tárcavezető által többször átmenetinek nevezett ponthatárokon – a kormány ugyanis ígéretet tett arra, hogy az érintett szakokon a hallgatók 15-20 százaléka államilag finanszírozott formában kezdheti majd meg tanulmányait, a januári ponthatárok mellett ez azonban kivitelezhetetlennek tűnt. Júliusban ezért az eredetinél alacsonyabb – kommunikáció szakon például 470 helyett 455-ös, kereskedelem és marketing képzésen 460 helyett 449-es – ponthatárt hirdettek ki, de a felvételizőknek még így is csak töredéke - több mint húszezer jelentkező közül mindössze 1102 - szerzett állami ösztöndíjas helyet.
Képzés | 2013-as (és 2014-es) ponthatár | Állami ösztöndíjas elsőévesek száma (2013) | Összes elsőéves (2013) |
Alkalmazott közgazdaságtan | 465 | 32 | 141 |
Andragógia | 430 | 11 | 114 |
Emberi erőforrások | 443 | 35 | 565 |
Gazdálkodási és menedzsment | 460 | 150 | 2658 |
Gazdaságelemzés | 465 | 10 | 42 |
Igazságügyi igazgatási | 424 | 23 | 359 |
Jogász | 464 | 133 | 2041 |
Kereskedelem és marketing | 449 | 86 | 1480 |
Kommunikáció- és médiatudomány | 455 | 25 | 552 |
Közszolgálati | 440 (januárban meghatározott ponthatár) | nem indult | nem indult |
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási | 410 | 13 | 253 |
Nemzetközi gazdálkodás | 460 | 201 | 1047 |
Nemzetközi tanulmányok | 465 | 100 | 644 |
Pénzügy és számvitel | 458 | 118 | 1446 |
Turizmus és vendéglátás | 428 | 165 | 2113 |
Üzleti szakoktató | 440 (januárban meghatározott ponthatár) | nem indult | nem indult |
Pénzügy és számvitel szakon összesen 1446-an kezdték meg tanulmányaikat, közülük azonban mindössze 118-an kaptak finanszírozott helyet, a gazdálkodási és menedzsment képzésen 2658 elsőéves tanul, közülük 150-en állami támogatással – igaz, ez még mindig jobb arány, mint a 2012-es, amikor egyetlen gazdasági szak sem indult el államilag finanszírozott formában.
A legkevesebb - tíz - hallgató gazdaságelemzés szakon kezdett szeptemberben ösztöndíjasként, de andragógián is csupán tizenegyen, a kacifántos nevű munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakon pedig tizenhárman.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.