Az ország diákjai másfél éve nem járnak iskolába a koronavírus-járvány miatt, és online oktatás sincs. Sokan munkát vállaltak.
Az országban már több mint 77 hete tartanak zárva az iskolák – ez a leghosszabb ideje tartó lezárás. Az ország 2020 márciusában kényszerült bezárni oktatási intézményeit, a gondot pedig az jelentette és jelenti, hogy más országoktól eltérően Ugandában nem váltottak online oktatásra, így a diákok másfél éve egyáltalán nem tanulnak - írja az Apnews.
Bár március után néhány iskola megpróbálkozott az újranyitással, a járvány júniusi tetőzésekor az országban újabb szigorításokat vezettek be. Az iskolákban azóta sem indult újra a tanítás, bár az ország elnöke múlt héten jelentette be, hogy januárban várhatóan újranyitják az intézményeket. Az esetszámok ugyanis folyamatosan csökkentek az utóbbi hónapokban, átlagosan 70 új fertőzöttet regisztrálnak naponta - igaz, a 44 millió lakos közül csak 700 ezren kapták meg az oltást.
Rengeteg gyerek dolgozik felnőtt bányászok mellett, sőt néhány tanár is így döntött. A fizetés siralmas, egy átlagos napon 2 dollárt kereshetnek ezzel a munkával. Az ugandai gyerekek közül sokan a családjukat támogatják anyagilag, más diákokra más sors vár, korai terhesség vagy házasság.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
