Tizenegy szervezet írta alá a Tarr Zoltánnak címzett levelet, köztük a Magyar Színházi Társaság, a Szépírók Társasága és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. A nyilatkozat szerint a költségvetés azt mutatja, hogy nem történt meg a korábbi támogatási rendszer érdemi felülvizsgálata.
Szakmai szervezetek egy Facebookon is közzétett nyilatkozatban tiltakoznak a 2027. évi költségvetés tervezete ellen. A Tarr Zoltán miniszternek címzett dokumentumban azt írják, hogy „a kulturális költségvetésben alig van nyoma a kormányváltásnak”, és szélesebb körű egyeztetést sürgetnek.
A 2027. évi központi költségvetés tervezetének bejelentése után egyre több szakmai közösség, érdekképviselet, intézményvezető és alkotó fogalmazza meg aggodalmait – hangsúlyozzák az aláíró szervezetek. Mint írják, a tervezet nem egy új kultúrpolitika alapjait teremti meg, hanem elentős részben annak a rendszernek – az előző intézményi és finanszírozási struktúráknak – a további működését biztosítja, amelynek megváltoztatására Tarr Zoltán is ígéretet tett.
A költségvetés azt mutatja, hogy nem történt meg a korábbi támogatási rendszer érdemi felülvizsgálata, lényegében változatlanul érvényesülnek az eddigi rendszer finanszírozási arányai és prioritásai. Eközben számos kulturális intézmény és alkotóközösség működési feltételei továbbra is bizonytalanok, a kulturális élet legsürgetőbb problémái megoldatlanok. Nem látható a kulturális dolgozók helyzetének rendezéséhez szükséges források biztosítása, és az sem, hogy milyen szakmai szempontok határozták meg a támogatások elosztását.
– áll a dokumentumban.
A levelet aláíró tizenegy szakmai szervezet mielőbbi egyeztetést kér a költségvetésről a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel.
A nyilatkozatot az alábbi szervezetek írták alá:
A közleménnyel az alábbi szervezetek is egyetértettek:
Magyar Péter a parlament hétfői ülésén szóba hozta a 2027. évi költségvetési tervezet kulturális tételeit, és ígéretet tett arra, hogy a Tisza módosító javaslatokat nyújt be, több területen is változtatni fognak – számolt be róla a Telex.
„A benyújtott tervezet a ma hatályos törvények szerint, egy átalakítás kellős közepén készült, ami még nem öltött jogi formát, azt törvényesen nem lehetett átvezetni a költségvetés tervezetén”
– mondta.
A jelenlegi költségvetési terv szerint például az Orbán-kormány által felkarolt Magyar Művészeti Akadémia (MMA) büdzséje az idei 13,98 milliárd forintról jövőre 14,39 milliárd forintra nőne, míg a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásokra fordítható kerete 12,31 milliárdról 7,51 milliárd forintra csökkenne. A miniszterelnök ennek kapcsán úgy fogalmazott: a most benyújtott tervezet nem jelenti a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásának végleges jóváhagyását.
„A Magyar Művészeti Akadémia a kormánytól független köztestület, költségvetési javaslatát a saját közgyűlése hagyja jóvá, a testület működésének átalakítása pedig alaptörvény-módosítással valósítható meg, és 150 jogszabály átírását igényli” – tette hozzá.
A szakszervezet szerint a januárra bejelentett béremelés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
