Jó jegyért cserébe vihették az erdélyi diákokat a Most vagy soha! vetítésére
A filmet olyan városokba is elvitték, ahol még mozi sincs.
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2024-ben bemutatott Most vagy soha! című filmre fordított állami támogatások felhasználásával kapcsolatban. Az adóhatóság költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja miatt indított eljárást. Voltak olyan középiskolások, akiknek a filmet kötelezően meg kellett nézni, különben igazolatlant kaptak, a jegyet pedig a szülőknek kellett fizetni.
A Telex beszámolója szerint a rekordösszegű állami forrásból megvalósult szuperprodukció az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott kulturális beruházása volt, amely a magas költségvetés és az intenzív kampány ellenére a szakma és a közönség körében is jelentős kritikákat váltott ki.
A Lóth Balázs rendezésében, valamint Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvíró-produceri munkájával készült film eredetileg 4,5 milliárd forint állami támogatásban részesült. Ezt az összeget később egy egyedi kormányhatározat alapján további 200 millió forinttal egészítették ki.
Rákay Philip a támogatások kapcsán korábban kifejtette, hogy a kormány befektetési lehetőséget, valamint a Petőfi-emlékév méltó megünneplését látta a projektben. Ennek ellenére a Most vagy soha! végül a Petőfi-emlékévet követően, csak egy évvel később került a mozikba.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy kötelezővé tehették itthon több középiskolában a diákoknak a film megnézését. Egy IX. kerületi iskola tanulója szerint a filmet kihagyó diákok igazolatlan hiányzást kaptak. Tanulók beszámolói alapján ugyanez volt a helyzet egy XV. kerületi gimnáziumban is. Egy szülő pedig azt írta, hogy még a jegy árát is nekik kellett fizetniük.
Székelyföldön is „mindenféle eszközzel toborozták a diákokat a filmvetítésekre”, ráadásul a vetítés nem is volt ingyenes, a mozijegyért fizetniük kellett a gyerekeknek és a pedagógusoknak. Voltak iskolák, ahol kötelező programként tüntették fel, máshol pedig jó jegyet ígértek azoknak a diákoknak, akik elmentek megnézni.
A filmet olyan városokba is elvitték, ahol még mozi sincs.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.