Voltak olyan középiskolák, ahol Rákai Petőfi-filmjére kötelezően el kellett menniük a diákoknak, és a szülőknek kellett fizetniük a jegyeket

Nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2024-ben bemutatott Most vagy soha! című filmre fordított állami támogatások felhasználásával kapcsolatban. Az adóhatóság költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja miatt indított eljárást. Voltak olyan középiskolások, akiknek a filmet kötelezően meg kellett nézni, különben igazolatlant kaptak, a jegyet pedig a szülőknek kellett fizetni.

A Telex beszámolója szerint a rekordösszegű állami forrásból megvalósult szuperprodukció az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott kulturális beruházása volt, amely a magas költségvetés és az intenzív kampány ellenére a szakma és a közönség körében is jelentős kritikákat váltott ki.

A Lóth Balázs rendezésében, valamint Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvíró-produceri munkájával készült film eredetileg 4,5 milliárd forint állami támogatásban részesült. Ezt az összeget később egy egyedi kormányhatározat alapján további 200 millió forinttal egészítették ki.

Rákay Philip a támogatások kapcsán korábban kifejtette, hogy a kormány befektetési lehetőséget, valamint a Petőfi-emlékév méltó megünneplését látta a projektben. Ennek ellenére a Most vagy soha! végül a Petőfi-emlékévet követően, csak egy évvel később került a mozikba.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy kötelezővé tehették itthon több középiskolában a diákoknak a film megnézését. Egy IX. kerületi iskola tanulója szerint a filmet kihagyó diákok igazolatlan hiányzást kaptak. Tanulók beszámolói alapján ugyanez volt a helyzet egy XV. kerületi gimnáziumban is. Egy szülő pedig azt írta, hogy még a jegy árát is nekik kellett fizetniük.

Székelyföldön is „mindenféle eszközzel toborozták a diákokat a filmvetítésekre”, ráadásul a vetítés nem is volt ingyenes, a mozijegyért fizetniük kellett a gyerekeknek és a pedagógusoknak. Voltak iskolák, ahol kötelező programként tüntették fel, máshol pedig jó jegyet ígértek azoknak a diákoknak, akik elmentek megnézni.

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.