Jó jegyért cserébe vihették az erdélyi diákokat a Most vagy soha! vetítésére
A filmet olyan városokba is elvitték, ahol még mozi sincs.
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2024-ben bemutatott Most vagy soha! című filmre fordított állami támogatások felhasználásával kapcsolatban. Az adóhatóság költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja miatt indított eljárást. Voltak olyan középiskolások, akiknek a filmet kötelezően meg kellett nézni, különben igazolatlant kaptak, a jegyet pedig a szülőknek kellett fizetni.
A Telex beszámolója szerint a rekordösszegű állami forrásból megvalósult szuperprodukció az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott kulturális beruházása volt, amely a magas költségvetés és az intenzív kampány ellenére a szakma és a közönség körében is jelentős kritikákat váltott ki.
A Lóth Balázs rendezésében, valamint Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvíró-produceri munkájával készült film eredetileg 4,5 milliárd forint állami támogatásban részesült. Ezt az összeget később egy egyedi kormányhatározat alapján további 200 millió forinttal egészítették ki.
Rákay Philip a támogatások kapcsán korábban kifejtette, hogy a kormány befektetési lehetőséget, valamint a Petőfi-emlékév méltó megünneplését látta a projektben. Ennek ellenére a Most vagy soha! végül a Petőfi-emlékévet követően, csak egy évvel később került a mozikba.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy kötelezővé tehették itthon több középiskolában a diákoknak a film megnézését. Egy IX. kerületi iskola tanulója szerint a filmet kihagyó diákok igazolatlan hiányzást kaptak. Tanulók beszámolói alapján ugyanez volt a helyzet egy XV. kerületi gimnáziumban is. Egy szülő pedig azt írta, hogy még a jegy árát is nekik kellett fizetniük.
Székelyföldön is „mindenféle eszközzel toborozták a diákokat a filmvetítésekre”, ráadásul a vetítés nem is volt ingyenes, a mozijegyért fizetniük kellett a gyerekeknek és a pedagógusoknak. Voltak iskolák, ahol kötelező programként tüntették fel, máshol pedig jó jegyet ígértek azoknak a diákoknak, akik elmentek megnézni.
A filmet olyan városokba is elvitték, ahol még mozi sincs.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.