Jó jegyért cserébe vihették az erdélyi diákokat a Most vagy soha! vetítésére
A filmet olyan városokba is elvitték, ahol még mozi sincs.
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2024-ben bemutatott Most vagy soha! című filmre fordított állami támogatások felhasználásával kapcsolatban. Az adóhatóság költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja miatt indított eljárást. Voltak olyan középiskolások, akiknek a filmet kötelezően meg kellett nézni, különben igazolatlant kaptak, a jegyet pedig a szülőknek kellett fizetni.
A Telex beszámolója szerint a rekordösszegű állami forrásból megvalósult szuperprodukció az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott kulturális beruházása volt, amely a magas költségvetés és az intenzív kampány ellenére a szakma és a közönség körében is jelentős kritikákat váltott ki.
A Lóth Balázs rendezésében, valamint Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvíró-produceri munkájával készült film eredetileg 4,5 milliárd forint állami támogatásban részesült. Ezt az összeget később egy egyedi kormányhatározat alapján további 200 millió forinttal egészítették ki.
Rákay Philip a támogatások kapcsán korábban kifejtette, hogy a kormány befektetési lehetőséget, valamint a Petőfi-emlékév méltó megünneplését látta a projektben. Ennek ellenére a Most vagy soha! végül a Petőfi-emlékévet követően, csak egy évvel később került a mozikba.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy kötelezővé tehették itthon több középiskolában a diákoknak a film megnézését. Egy IX. kerületi iskola tanulója szerint a filmet kihagyó diákok igazolatlan hiányzást kaptak. Tanulók beszámolói alapján ugyanez volt a helyzet egy XV. kerületi gimnáziumban is. Egy szülő pedig azt írta, hogy még a jegy árát is nekik kellett fizetniük.
Székelyföldön is „mindenféle eszközzel toborozták a diákokat a filmvetítésekre”, ráadásul a vetítés nem is volt ingyenes, a mozijegyért fizetniük kellett a gyerekeknek és a pedagógusoknak. Voltak iskolák, ahol kötelező programként tüntették fel, máshol pedig jó jegyet ígértek azoknak a diákoknak, akik elmentek megnézni.
A filmet olyan városokba is elvitték, ahol még mozi sincs.
A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az egyébként matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás Lászlót az Észak-Budapesti Tankerületi Központot vezette volna.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.