OMSZ: „A zebránál pedig a telefon és a fülhallgató is várhat”

Az OMSZ közösségi oldalán felhívást tett közzé, melyben többek között arra kérték a diákokat, hogy mielőtt átkelnek a zebrán ne telefonozzanak és a fülhallgatót is vegyék ki a fülükből.

Az Országos Mentőszolgálat közösségi oldalán egy videót tett közzé, melyben felhívta a szülők és a diákok figyelmét arra, hogy az első napokban nagyobb lesz az autósforgalom az iskolák környékén, ezért érdemes mindenkinek elővigyázatosnak lennie.

Szeptember 1-jén kezdődik az iskola, így holnaptól ismét sokkal több gyermekkel találkozhatunk az utakon és a gyalogátkelőhelyek környékén. Arra kérjük az autósokat, hogy különösen az iskolák közelében vezessenek figyelmesen, lassítsanak és legyenek körültekintők

- javasolták, majd kitértek arra is, hogy „a zebránál pedig a telefon és a fülhallgató is várhat. Átkelés közben minden figyelmünk legyen a forgalomé!”

A szülőknek pedig azt tanácsolták, hogy érdemes még tanév kezdete előtt újra átbeszélni a biztonságos közlekedés legfontosabb szabályait, hiszen egy kis plusz figyelem sokat jelenthet.

A tanévkezdés kihívásaival részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Totyik Tamás: kihívás elé állítja az iskolákat az alsós javaslatcsomag a 2026/2027-es tanévben

35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.