Volt olyan osztály, amely egy csapat kungfupandának öltözött, mások hupikék törpökként vonultak végig a városon, a makói technikum végzősei pedig traktorokra ülve járták be az utcákat, és szerenáddal köszöntötték a fiatalabbakat.
Az utolsó tanítási napok mindig különleges hangulatban telnek a végzős középiskolások számára. Miközben már az érettségire készülnek, egymást érik a búcsúzással kapcsolatos hagyományok és ünnepségek. A nappali tagozatos diákoknak az írásbeli érettségi vizsgák 2026. május 4-én, hétfőn kezdődnek.
A középiskolai ballagásokat hagyományosan az érettségi előtti utolsó héten tartják. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb intézményben 2026. május 1-jén, pénteken búcsúznak a végzősök az iskolától. Ugyanakkor sok helyen a hétvégi időpont mellett döntenek, hogy a rokonok könnyebben részt vehessenek az eseményen – így előfordulhat, hogy a ballagás május 2-án (szombaton) vagy május 3-án (vasárnap) lesz. A pontos dátumot minden esetben az adott iskola határozza meg.
A székesfehérvári bolondballagás idén is hatalmas tömeget vonzott. A végzősök jelmezekbe bújva vonultak végig a városon, majd a Zichy ligetnél felállított színpadon mutatták be produkcióikat. A szervezők szerint rekordot döntött a részvétel, idén 36 osztály és több mint 800 diák vett részt az eseményen.
Nem mindenhol jelmezes felvonulással búcsúztak, Makón például egészen egyedi hagyomány alakult ki az elmúlt években. Az Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola végzősei idén is traktorokra ülve ballagtak el. A látványos konvojban közel 30 feldíszített mezőgazdasági jármű vett részt, amelyek végiggurultak a város utcáin.
A diákok több általános iskolánál is megálltak, ahol szerenáddal köszöntötték a fiatalabbakat. A traktoros ballagás hagyománya egyébként 2017-ben indult, és azóta évről évre egyre többeket érdekel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
