A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.
A rablók és banditák klasszikus jelmezválasztás:
Régen is voltak közkedvelt mesefigurák, mint a képen látható Makk Marci, de akadt olyan is, ami ma már nem lenne túl PC:
Azért 1935-ben is voltak nagyon aranyos jelmezek:
1979-es asztronauták
Érdekel, milyen volt az 1987-es nagy havazás? Arról ebben a cikkünkben nézegethettek képeket:
1987 januárjában Magyarországon olyan tél érkezett, amelyre ma is sokan emlékeznek. Három nap leforgása alatt az ország megtelt méteres hótorlaszokkal, a közlekedés összeomlott, iskolák és munkahelyek zártak be, a főváros utcái pedig járhatatlanná váltak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
