„Na, szia, szia, mentő!” – ezekkel a szavakkal kért segítséget egy négyéves kisfiú, Medárd 112-n, amikor inzulinos cukorbeteg anyukája rosszul lett.
Az RTL Híradó riportjából kiderült, hogy inzulinos cukorbeteg anyának, Kovács Renátának a vércukorszintje veszélyesen leesett, és ezért eszméletét vesztette.
A bajt a kisfia vette észre, aki pontosan tudta, mit kell tennie. Először megpróbált segíteni azzal, amit korábban már látott. „Hoztam be neki ilyen cukros vizet” – mesélte Medárd. Mivel ez nem segített, a kisfiú felhívta a 112-t, és meglepő nyugalommal válaszolt a mentésirányító kérdéseire.„A levegőt veszi anyukád?” – hangzott el a diszpécser részéről. „Anya lélegzik csak… igen, szuszog és pislog” – felelte a gyerek.A mentésirányító utasításait követve Medárd egy székre állva kinyitotta a bejárati ajtót, hogy a mentők be tudjanak jutni. A kisfiú ezután a szomszédhoz is átkopogott, és átadta neki a telefont.A riportból kiderült, hogy a drámai helyzetet az okozta, hogy az édesanya vércukormérő szenzora meghibásodott, így nem jelzett időben. A veszélyt egyedül a kisfiú vette észre. Medárd még a kiérkező mentősöket is felkészülten várta, majd mivel nagyon éhes volt, kért egy szendvicset is tőlük.Kovács Renáta a történtekből alig emlékszik valamire.Csak arra, amikor így magamhoz tértem, és a mentősök már adják nekem a cukoroldatot. Annyi van meg, ilyen hangfoszlányok, hogy a kisfiam beszél valakivel
– idézte fel. A fiára rendkívül büszke, és hangsúlyozta: „Ez egy olyan helyzet, hogy egy felnőtt is megijed, nemhogy egy kisgyerek.”
Medárd azóta betöltötte az ötödik életévét, a család Budapestről Győrbe költözött. A kisfiú élvezi a figyelmet: amikor megkérdezték, tudják-e az óvodában, mi történt, büszkén válaszolta: „Igen, mondtam, hogy sztár vagyok.” Azt is elárulta, hogy ha felnő, rendőr vagy mentős szeretne lenni.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
