Rufusz Kingát is jelölték a világ egyik legrangosabb gyermekirodalmi kitüntetésére, az Astrid Lindgren Memorial Awardra.
Az Astrid Lindgren-emlékdíj a világ egyik legjelentősebb gyermek- és ifjúsági irodalmi kitüntetése. A svéd kormány 2002-ben, Astrid Lindgren halálának évében alapította a díjat, tisztelegve a világszerte szeretett írónő életműve előtt. A rangos elismerést évente ítélik oda, az ötmillió svéd koronás pénzjutalommal együtt, amely a kategóriájában a legnagyobbnak számít.
2026-os Astrid Lindgren-emlékdíjra idén 74 országból és régióból összesen 263 jelöltet neveztek, köztük 78 olyan új jelölttel, akik korábban még nem szerepeltek a listán. A jelöltek között írók, illusztrátorok, mesemondók és az olvasás népszerűsítéséért dolgozó szakemberek egyaránt megtalálhatók.
Köztük szerepel Rufusz Kinga is, aki a könyvillusztrációival és a bábszínházi látványtervezésével vált nemzetközileg elismert alkotóvá. Munkásságát már több alkalommal is díjazták: kétszer megkapta az Év illusztrátora díjat (2010, 2025), valamint a Bologna Children’s Book Fair Cross Media Award I. díját (2023) is.Korábban a Corvin Rajziskolában és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított, 2025 februárja óta pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója.
Astrid Lindgren történetei – például a Harisnyás Pippi - generációk kedvencei, ő pedig a gyermekirodalom egyik legnagyobb megújítója volt. Emellett rendíthetetlen humanistaként állt ki a gyermekek jövőjéért: megszólalásaiban erkölcsi tartással, humorral és következetes empátiával képviselte őket. Halála után a svéd kormány olyan díjat kívánt létrehozni, amely továbbviszi szellemiségét, és szerte a világon erősíti a gyermek- és ifjúsági irodalom iránti érdeklődést.
A díjat a Svéd Művészeti Tanács kezeli, a díjazottak személyéről pedig egy tizenkét tagú, nemzetközi szakértőkből álló zsűri dönt. Az emlékdíj annak ítélhető oda, akik Lindgren örökségéhez méltón – képzelőerővel, bátorsággal, tisztelettel és empátiával – járulnak hozzá a fiatal olvasók számára szánt irodalom művészi színvonalának emeléséhez.
A díjazottat 2026. április 14-én fogják kihirdetni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
