Azokat az egyetemeket támogatná Trump, melyek a konzervatív ideológiát hirdetik – országszerte tüntetnek a diákok
Az Egyesült Államokban több mint száz egyetemen tiltakoznak diákok és oktatók a Trump-adminisztráció új felsőoktatási terve ellen. A „compact” néven ismert megállapodás anyagi támogatást ígér azoknak az intézményeknek, amelyek vállalják, hogy erősítik a konzervatív nézeteket a campusokon – a kritikusok szerint viszont ez az akadémiai szabadság végét jelentheti.
A Guardian számolt be arról, hogy a Students Rise Up hálózat szervezésében pénteken több mint száz amerikai campuson tartottak demonstrációkat, amelyek során diákok, oktatók és szakszervezetek közösen álltak ki a tudományos függetlenség mellett.
„Az egyetemeknek nem propagandaeszközök, hanem a tanulás központjai kellene legyenek” – fogalmazott Alicia Colomer, a Campus Climate Network ügyvezető igazgatója a tiltakozások előtt.
New Yorkban a demonstrálók az Apollo Global Management székháza elé vonultak, hogy tiltakozzanak a cégvezető Marc Rowan szerepe ellen, akit a „compact” egyik fő építészének tartanak.
Nem a milliárdosoknak kellene szabályozniuk azt, hogy mit taníthatnak a tanárok és tanulhatnak a diákok
– mondta Amy Offner, a Pennsylvaniai Egyetem történészprofesszora.
A tüntetések során számos campuson követeltek átláthatóbb működést, méltányos béreket és a transznemű, bevándorló, illetve nemzetközi hallgatók védelmét is. A szervezők célja, hogy a mostani akció a május 1-jei országos sztrájkok előfutára legyen.
„Csak egyetlen út vezet előre a felsőoktatás és általában a demokrácia megmentésében: ha a diákok, az oktatók és a dolgozók összefognak” – hangsúlyozta Todd Wolfson, az American Association of University Professors elnöke.
Mit kínál Trump az egyetemeknek?
A Fehér Ház szeptember végén kilenc vezető amerikai egyetemet – köztük a Brown, a MIT és a University of Pennsylvania intézményeit – kereste meg egy tízpontos ajánlattal. A „Compact for Academic Excellence in Higher Education” című dokumentum jelentős szövetségi támogatásokat ígér azoknak az intézményeknek, amelyek vállalják, hogy előmozdítják a konzervatív eszméket.
A feltételek között szerepel:
a konzervatív gondolatok „kiemelt megjelenítése” a campusokon,
a rassz vagy nem szerinti szempontok kizárása a felvételi és felvételi döntésekből,
az oktatási díjak befagyasztása öt évre,
és a külföldi hallgatók arányának 15 százalékos korlátozása.
Az ajánlat szerint azok az egyetemek, amelyek nem írják alá a megállapodást, elveszíthetik a szövetségi támogatásokat.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
