Képgaléria: így gyülekeztek az egyetemisták 1956-ban a Műegyetem udvarán

Közel 70 évvel ezelőtt 1956. október 23-án kezdetben békés tüntetés céljából kezdtek gyülekezni az egyetemisták az akkori Műegyetem udvarán Budapest XI. kerületében.

  • Székács Linda

Itt mutatták be az egyetemi ifjúság követeléseit többek között a gazdasági nehézségekkel, a romló életkörülményekkel és a szabadság hiányával kapcsolatban, beleértve

  • a törvénytelenségeket elkövető vezetők megbüntetését,
  • Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését,
  • szabad választásokat,
  • a szovjet csapatok távozását,
  • a bérek emelését,
  • a tervgazdaság átalakítását,
  • a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálatát.

Képeken mutatjuk, hogyan kezdődött 1956. október 23-án 14-15 óra között az, ami aztán a Sztálin-szobor ledöntésébe, forradalomba és több napon át tartó szabadságharcba torkollot a szovjet megszállás és a sztálini rendszer ellen.

 

Fortepan / Horváth János és családja
Fortepan / Horváth János és családja
Fortepan / Horváth János és családja
Fortepan / Horváth János és családja
Fortepan / Horváth János és családja
Fortepan / Horváth János és családja

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.