Új emlékérme a Magyar népmesék tiszteletére: „A szorgalmas és a rest leány”

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új emlékérmét bocsát ki, amely a Magyar népmesék című rajzfilmsorozatot ünnepli. A „A szorgalmas és a rest leány” című mese alapján készült érmét 2025. szeptember 30-tól lehet majd beszerezni.

Az MNB emlékérméinek elsődleges célja nem a mindennapi fizetés, hanem a történelmi és kulturális értékek bemutatása. Az érme hozzájárul az ismeretterjesztéshez, tiszteletet ad a népmesék és a rajzfilmsorozat előtt, és felhívja a figyelmet a magyar kulturális örökségre.

 

Az új emlékérme 3000 forintos címletű, 75% réz, 4% nikkel és 21% cink ötvözetéből készült. Súlya 16 gramm, átmérője 34 milliméter, széle finomrecés.

Előlapján a hírvivő kakas, hátlapján a szorgalmas és a rest leány
Az emlékérme előlapjának képe
Magyar Közlöny
Az emlékérme hátlapjának képe
Magyar Közlöny

Az érme 2025. szeptember 30-tól kerül forgalomba, és korlátozott példányszámban lesz beszerezhető.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.