Szerintük Benedek Elek Világszép Ilonka című horrorisztikus elemekkel megtűzdelt meséje nem a megfelelő választás a népmesék jellegzetességeinek bemutatására.
Az Oktatási Hivatal által kiadott Szövegről szövegre című szövegértés tankönyvben a népmesék formanyelvét, többek között a Benedek Elek által gyűjtött Világszép Ilonka című mese alapján dolgozzák fel a szerzők - szúrta ki a HVG.
A mesében „egy vén cigányasszony a leányával” (mindkettő csúf, „mint az ördög”) kéredzkedik be a hintóba, ahol a szépséges címszereplő utazik. A két gonosz, nyilvánvalóan boszorkányfigura kiveszi a szőke hajú Ilonka szemeit, és Ilonát a folyóba dobja. Ezután a banya lánya hazugsággal elveteti magát az ifjú királlyal. A mese persze jóra fordul, a végén Ilonka visszakapja a szemeit, a boszorkányokat, vagyis a cigányasszonyt és a lányát pedig felnégyelik.
A Reddit felületén osztotta meg az aggályait egy szülő, és többen jelezték, hogy szerintük sem éppen ezzel a horrorisztikusnak tűnő mesével kellene illusztrálni a népmesék jellegzetességeit, és a cigányasszony-boszorka párhuzamot sem biztos, hogy minden gyerek tudja megfelelően értelmezni. Esetleg, a szülői vagy egy adott tanár nem megfelelő magyarázattal élve tápot adhat a rasszizmusra is.
A poszt alatt többféle vélemény formálódott a népmesékkel kapcsolatban, sokak szerint elavult történetekről beszélünk, amik a mai nézetek és a világban történő változások miatt nem állják meg a helyüket. Mások viszont nosztalgiával gondolnak vissza, hogy nekik is ezt a mesét használták példaként. Voltak, akik elkezdték gyűjtögetni az összes olyan történetet, amiben megkérdőjelezhető a tartalom.
Ilyen például a Grimm testvérek gyűjtéséből a Jancsi és Juliska, de a Piroska és a farkas is. Andersen meséi is sok esetben bizonyulnak nehezen emészthetőnek, gondoljunk csak A kis gyufaárus lányra, de akár az általa írt A kis hableány is kifejezetten szívszorító történetnek minősül, ami nem feltétlenül gyerekeknek való. Volt, aki a Fehérlófiát emlegette:
Benedek Elek egyes meséi sem feltétlenül mennének át a mai tartalmi szűrőkön. A kommentelők között is sokan rávilágítanak arra, hogy ezeket a meséket a helyükön kell kezelni. Abban a korban, amikor ezek születtek más volt a megítélés és másként álltak hozzá az ábrázolásokhoz is. A legtöbb „mese” pedig nem gyerekmesének számít. A fonóban is szórakoztatták egymást az asszonyok mesékkel, és a jól ismert gyerekmesék ezért is lehetnek sok esetben naturalisták.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
