Az anyát idegesítette a kisbaba sírása.
Az RTL Híradó riportjából kiderült, hogy a szombathelyi anya a hónaljánál fogva megragadta, majd úgy megrázta a síró gyereket, hogy a csecsemő feje előre-hátra, majd jobbra aztán balra csapódott. De arra is akadt példa, hogy befogta a kisbaba száját vagy pelenkázás közben lefogta a lábát.
Előfordult az is, hogy a gyereket bedobta a kiságyba, aztán a kicsi fejét a matracba nyomta. Az apa pedig a vád szerint észrevette, hogy a nő erőszakosan bánik a kisbabával, ennek ellenére nem kért segítséget.
A kisbabának az agyában a bántalmazás miatt több terület is elhalt, emiatt a jövőben soha nem fog tudni beszélni, járni és látni. Ágyban fekvő betegként 24 órás ellátásra szorul élete végéig.
Az apát jogerősen 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság. Az anyát életveszélyt okozó testi sértésért 5 év szabadságvesztésre és szintén 5 év közügyektől való eltiltásra ítélték.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
