Az emberiség felső 2 százalékára jellemző intelligenciahányadossal lehet csak bejutni a tehetséggondozó programra.
Budapesten, Veszprémben és Szegeden is elindul a Mensa HungarIQa Egyesület új kezdeményezése, a Mensa Suli+, amely kifejezetten a legintelligensebb gyerekeknek szól – írja a Délmagyar.
A most induló, két éven át tartó tehetséggondozó program célja, hogy olyan foglalkozásokat kínáljon, amelyek a magas intelligenciájú diákok képességeihez és igényeihez igazodnak, segítve ezzel tudásuk kibontakoztatását.
Civil mozgalomból közösségi akció: így készített appot a faöntözéshez egy BME-s alumni
| Mi a Mensa? |
| A Mensa egy nemzetközi egyesület, amelyet 1946-ban alapítottak Angliában, melynek közel 140 ezer tagja van a vilában. Céljuk, hogy összefogják a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Magyarországon is működik szervezete: a Mensa HungarIQa. |
A bekerüléshez hivatalos, életkornak megfelelő IQ-tesztet kell teljesíteni, amelyet a Mensa HungarIQa felügyelő pszichológusa, Kovács Kristóf által kidolgozott felvételi eljárás keretében végeznek el. A felvételit szeptember 17-én tartják a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájában.
2,5 millió forintot kaphatnak a legjobb tanárok
Fontos megjegyezni, hogy a program térítéses, ahova azok a gyerekek kerülhetnek be, akik a teszten a legjobb eredményeket érik el – vagyis akik az emberiség felső 2 százalékára jellemző IQ-val rendelkeznek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
