A New York Times Top 100-as listáját 2025 nyarán tették közzé, és az alkotások között szép számmal szerepelnek nemzetközi filmek, független produkciók, animációk és nagyköltségvetésű blockbusterek egyaránt. Még egy magyar alkotás is nagyon közel került a felkerüléshez.
Hogyan válogattak?
A lista elkészítéséhez több mint 500 filmes szakembert kértek fel – rendezőket, színészeket, operatőröket, kritikusokat és fesztiválprogramozókat. Mindenki a saját tíz kedvenc filmjét nevezhette meg a 2000. január 1. után bemutatott filmek közül. A szavazatok összesítése után alakult ki a végleges lista, ahol a gyakori szereplések és első helyezések is plusz súlyt kaptak.
A szerkesztők szerint a lista célja nem a „valaha volt legjobb filmek” objektív kiválasztása volt, hanem egyfajta kollektív visszatekintés: mely filmek hatottak ránk, alakították a gondolkodásunkat, ízlésünket, és váltak referenciaponttá.
Film a szabadban? Itt találtok ingyenes kertmozikat Budapesten és vidéken
A 21. század 10 legjobb filmje:
1. Parasite (Élősködők, 2019, r. Bong Joon-ho) – A dél-koreai társadalmi dráma 2020-ban négy Oscar-díjat is nyert.
2. Mulholland Drive (Mulholland Drive – A sötétség útja, 2001, r. David Lynch) – Kultikus, álomszerű neo-noir.
3. There Will Be Blood (Vérző olaj, 2007, r. Paul Thomas Anderson) – Egy könyörtelen olajmágnás története.
4. In the Mood for Love (Szerelemre hangolva, 2000, r. Wong Kar-wai) – Lassan hömpölygő szerelmi történet.
5. Moonlight (Holdfény, 2016, r. Barry Jenkins) – Megrázó felnövéstörténet, LMBTQ-témával.
6. No Country for Old Men (Nem vénnek való vidék, 2007, r. Coen testvérek) – Erőszak és végzet a sivatagban.
7. Eternal Sunshine of the Spotless Mind (Egy makulátlan elme örök ragyogása, 2004, r. Michel Gondry) – Melankolikus sci-fi.
8. Get Out (Tűnj el!, 2017, r. Jordan Peele) – Szatirikus horror a rasszizmusról.
9. Spirited Away (Chihiro Szellemországban, 2001, r. Hayao Miyazaki) – Ghibli-klasszikus az animáció csúcsán.
10. The Social Network (A közösségi háló, 2010, r. David Fincher) – A Facebook születésének története.
Sokan szavaztak rá, de a nem került fel a végleges listára Enyedi Ildikó filmje
Enyedi Ildikó 2017-es filmje, a Testről és lélekről (On Body and Soul), annó Arany Medve-díjat nyert a Berlinalén, és Oscar-jelölt volt. A film két magányos ember története egy budapesti vágóhídon, akik álmukban ugyanazt az erdőt látják, és kapcsolat alakul ki közöttük.
Bár sokan említették a lista összeállítói közül, sajnos nem kapott elegendő szavazatot, hogy a Top 100-ba bejusson. Hasonlóképpen járt Nemes Jeles László, Saul fia című alkotása is.
Öröm az ürömben viszont, hogy bár magyar rendező nem került fel, azért számos külföldi produkción ott van a kezünk nyoma. Többek között a listán 65. helyen szereplő Oppenheimeren, amiben több magyar színész is feltűnik a vásznon. Illetve forgatási helyszínek tekintetében is számos helyen viszont láthatjuk a fővárosunkat, mégha akkor nem is Budapestet formálja meg. Ilyen például a 67. helyre került Tár.
Filmes kvíz: tudjátok, mikor jelentek meg ezek a magyar filmek?
Gyerekfilmekből sincs hiány
Bár úgy tűnhet, hogy a lista inkább a felnőttekre fókuszál, azért bőven akad rajta a gyerekfilmekből is. Rögtön például a Chihiro szellemországban, de ha egy kicsit lejjebb görget az ember, akkor megtalálja a 34. helyen a sokak által kedvelt szemétszedő robot (Wall-E) történetét.
Rajtuk kívül még felkerült Carl Fredricksen története, aki öreg korára végre eljutott a Niagara vízeséshez (Fel!), illetve a kis gourmet patkány, aki lenyűgözte Párizst (L’ecsó)
Elkezdték forgatni az új Harry Pottert, 2027-ben láthatjuk majd az első évadot
Miért fontos ez a lista?
A New York Times listája egyfajta kulturális tükröt tart elénk: milyen történeteket meséltünk, és mik hatottak ránk leginkább az ezredforduló óta. A válogatás változatos, nemzetközi, és éppen ettől izgalmas – nem csak hollywoodi látványfilmekről, hanem csendes drámákról, kísérleti filmekről, politikai allegóriákról, animációkról is szól.
Egyúttal arra is emlékeztet: a film nemcsak műfaj, hanem nyelv, amellyel egy korszak elbeszéli önmagát.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
