A New York Times Top 100-as listáját 2025 nyarán tették közzé, és az alkotások között szép számmal szerepelnek nemzetközi filmek, független produkciók, animációk és nagyköltségvetésű blockbusterek egyaránt. Még egy magyar alkotás is nagyon közel került a felkerüléshez.
Hogyan válogattak?
A lista elkészítéséhez több mint 500 filmes szakembert kértek fel – rendezőket, színészeket, operatőröket, kritikusokat és fesztiválprogramozókat. Mindenki a saját tíz kedvenc filmjét nevezhette meg a 2000. január 1. után bemutatott filmek közül. A szavazatok összesítése után alakult ki a végleges lista, ahol a gyakori szereplések és első helyezések is plusz súlyt kaptak.
A szerkesztők szerint a lista célja nem a „valaha volt legjobb filmek” objektív kiválasztása volt, hanem egyfajta kollektív visszatekintés: mely filmek hatottak ránk, alakították a gondolkodásunkat, ízlésünket, és váltak referenciaponttá.
Film a szabadban? Itt találtok ingyenes kertmozikat Budapesten és vidéken
A 21. század 10 legjobb filmje:
1. Parasite (Élősködők, 2019, r. Bong Joon-ho) – A dél-koreai társadalmi dráma 2020-ban négy Oscar-díjat is nyert.
2. Mulholland Drive (Mulholland Drive – A sötétség útja, 2001, r. David Lynch) – Kultikus, álomszerű neo-noir.
3. There Will Be Blood (Vérző olaj, 2007, r. Paul Thomas Anderson) – Egy könyörtelen olajmágnás története.
4. In the Mood for Love (Szerelemre hangolva, 2000, r. Wong Kar-wai) – Lassan hömpölygő szerelmi történet.
5. Moonlight (Holdfény, 2016, r. Barry Jenkins) – Megrázó felnövéstörténet, LMBTQ-témával.
6. No Country for Old Men (Nem vénnek való vidék, 2007, r. Coen testvérek) – Erőszak és végzet a sivatagban.
7. Eternal Sunshine of the Spotless Mind (Egy makulátlan elme örök ragyogása, 2004, r. Michel Gondry) – Melankolikus sci-fi.
8. Get Out (Tűnj el!, 2017, r. Jordan Peele) – Szatirikus horror a rasszizmusról.
9. Spirited Away (Chihiro Szellemországban, 2001, r. Hayao Miyazaki) – Ghibli-klasszikus az animáció csúcsán.
10. The Social Network (A közösségi háló, 2010, r. David Fincher) – A Facebook születésének története.
Sokan szavaztak rá, de a nem került fel a végleges listára Enyedi Ildikó filmje
Enyedi Ildikó 2017-es filmje, a Testről és lélekről (On Body and Soul), annó Arany Medve-díjat nyert a Berlinalén, és Oscar-jelölt volt. A film két magányos ember története egy budapesti vágóhídon, akik álmukban ugyanazt az erdőt látják, és kapcsolat alakul ki közöttük.
Bár sokan említették a lista összeállítói közül, sajnos nem kapott elegendő szavazatot, hogy a Top 100-ba bejusson. Hasonlóképpen járt Nemes Jeles László, Saul fia című alkotása is.
Öröm az ürömben viszont, hogy bár magyar rendező nem került fel, azért számos külföldi produkción ott van a kezünk nyoma. Többek között a listán 65. helyen szereplő Oppenheimeren, amiben több magyar színész is feltűnik a vásznon. Illetve forgatási helyszínek tekintetében is számos helyen viszont láthatjuk a fővárosunkat, mégha akkor nem is Budapestet formálja meg. Ilyen például a 67. helyre került Tár.
Filmes kvíz: tudjátok, mikor jelentek meg ezek a magyar filmek?
Gyerekfilmekből sincs hiány
Bár úgy tűnhet, hogy a lista inkább a felnőttekre fókuszál, azért bőven akad rajta a gyerekfilmekből is. Rögtön például a Chihiro szellemországban, de ha egy kicsit lejjebb görget az ember, akkor megtalálja a 34. helyen a sokak által kedvelt szemétszedő robot (Wall-E) történetét.
Rajtuk kívül még felkerült Carl Fredricksen története, aki öreg korára végre eljutott a Niagara vízeséshez (Fel!), illetve a kis gourmet patkány, aki lenyűgözte Párizst (L’ecsó)
Elkezdték forgatni az új Harry Pottert, 2027-ben láthatjuk majd az első évadot
Miért fontos ez a lista?
A New York Times listája egyfajta kulturális tükröt tart elénk: milyen történeteket meséltünk, és mik hatottak ránk leginkább az ezredforduló óta. A válogatás változatos, nemzetközi, és éppen ettől izgalmas – nem csak hollywoodi látványfilmekről, hanem csendes drámákról, kísérleti filmekről, politikai allegóriákról, animációkról is szól.
Egyúttal arra is emlékeztet: a film nemcsak műfaj, hanem nyelv, amellyel egy korszak elbeszéli önmagát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
