A baba inzulinpumpát és szenzort is visel, valamint segít az érzékenyítésben.
Az Egy Csepp Figyelem Alapítványa programjaihoz csatlakozik a világ első, 1-es típusú cukorbeteg Barbie babája – jelentette be a civil szervezet. A baba célja, hogy a cukorbeteg gyerekek találkozhassanak a saját életüket szimbolizáló figurával, illetve segítse a többi gyerek megértését és elfogadását a cukorbeteg társaikkal szemben.
Nemrég látássérült Barbie babával állt elő a Mattel
Magyarországon jelenleg mintegy 5000, 18 év alatti cukorbeteg gyerek él, 98 %-a 1-es típusú diabéteszes.
Ez a fajta cukorbetegség autoimmun eredetű, kialakulásának pontos okai nem ismertek. A diagnosztizált gyerekeknek sajátos napi rutin szerint kell élniük, a betegség velejárói pedig komoly kihívásokat jelenthetnek a család és az oktatási intézmények számára - legyen szó óvodai vagy iskolai beilleszkedésről, közösségi programok megszervezéséről.
A Mattel az idén 20 éves Egy Csepp Figyelem Alapítvány közreműködésével valósítja meg a cukorbeteg Barbie magyarországi bevezetését, amely új játékélményt és oktatási, valamint szemléletformáló célt is szolgál majd.
„A cukorbeteg Barbie baba révén a gyerekek játékosan ismerkedhetnek meg diabéteszes társuk mindennapjaival. A közös, örömteli tevékenység így nemcsak a cukorbeteg kicsiknek segít a saját tapasztalataikat megélni, hanem azt is megkönnyíti, hogy a gyerekközösség megértse és elfogadja mindazt, ami a cukorbetegséggel együtt jár. Ez a Barbie tehát segít abban, hogy a gyerekek lássák, ahogy a szlogenünk is szól: semmi sem állhat közéd és az álmaid közé!” - mondta Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója, aki 1995 óta maga is 1-es típusú cukorbeteg.
Annak érdekében, hogy a baba hitelesen tükrözze a cukorbeteg gyerekek valóságát, az új Barbie glükózszenzort és inzulinpumpát is kapott – természetesen rózsaszín színben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
