Verekedés volt a Budapestre tartó vonaton, késve indultak a diákok az osztálykirándulásra

Egy idősebb nő és egy fiatalabb férfi azon vitatkozhatott össze a vonaton, hogy ki hol ül.

Egy tű is alig fért volna el a Déli Pályaudvaron hétfő reggel, mert annyi diák ácsorgott a kijelzők előtt. Azok, akik a Balatonra mentek osztálykirándulásra, csak késve tudtak elindulni, mert a fehérvári vonalon Kápolnásnyéknél vészfékezett az egyik szerelvény.

Az Eduline információi szerint két utas, egy idősebb nő és egy fiatalabb férfi verekedett össze az utolsó kocsiban a Székesfehérvárról 7 óra 37 perckor induló Tópart InterCity vonaton, mert az egyikük a másik helyén ült. A dulakodás miatt az egyik utas meghúzta a vészféket, így a vonat a nyílt pályán megállt.

A kalauzok azonnal a kocsiba siettek, és megpróbálták kezelni a konfliktust, így az intercity mintegy negyedóra után el tudott indulni. A Déli Pályaudvaron a férfit és a nőt is kihallgatták a rendőrök.

Az eset miatt a fehérvári vonalon 10-15 percet késtek a vonatok hétfő reggel.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2024-ben rekord mennyiségű, mintegy 29 ezer csoport választotta kirándulásához a vonatot és közel 14 ezer csoport az autóbuszt. 2025-ben is feltehetően sok iskola él a lehetőséggel, mert így sokat tudnak spórolni a költségeken.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.