A szolnoki kalandparkban gyereket felrúgó jászberényi edzőt egyik korábbi tanítványa nemi erőszakkal vádolta meg.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2024 nyarán a jászberényi karateedző úgy felrúgott egy 8 éves gyereket a kalandparkban, hogy a fiú a levegőben megpördült és a fejére esett.
Az eset nyilvánosságra kerülése után a Novák Katalin által kitüntetett A. Tibor több egykori tanítványa is megszólalt. Ezekből a beszámolóknból kiderült, hogy a férfi edzésein rendszeresen előfordult, ha valaki nem csinálta jól valamelyik gyakorlatot, akkor A.Tibor combossal vagy gyomrossal büntette, sőt volt olyan lánytanítványa is, aki nemi erőszakkal vádolja.
A nő azt állítja, hogy 17 évvel a karateedző rázárta az ajtót, amikor menekülni próbált, majd megtámadta. Az Index információi szerint a nő az eset óta több mint 15 éve pszichoterápiás kezelésre jár.
Azonban a szexuális bűncselekmény miatt indult eljárást a hatóságok elévülésre hivatkozva megszüntették.
A szolnoki kalandparkban történtekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
