Hosszú hétvégék és ünnepnapok 2025-ben: mutatjuk a pontos dátumokat
Öt hosszú hétvége lesz 2025-ben. Az egyik közülük ötnapos.
Mutatjuk, mikor kell szombaton is iskolába menni.
Mivel idén május 1. csütörtöki napra esett, a kormány a május 2-át, vagyis pénteket is munkaszüneti nappá nyilvánította. Ez azonban nincs ingyen: az extra szabadnapot később egy szombati napon kell majd ledolgozni a felnőtteknek és az általános iskolás, valamint a középiskolás tanulóknak is.
Ennek időpontja május 17. (szombat) lesz. Ezen a szombaton tehát a diákoknak iskolába kell menni, hacsaknem rendelkezik erről másként az iskola. Az intézmények ugyanis dönthetnek úgy, hogy tanítás nélküli munkanapot tartanak és a diákokat valamilyen iskolán kívüli programra viszik, az intézményvezető pedig akár igazgatói szünetet is elrendelhet.
Hogy miért kell a diákoknak is pótolni a munkanapot, arról a köznevelési törvény rendelkezik. Ez ugyanis kimondja, hogy "a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel."
Röviden összefoglalva tehát a tanulóknak azért kell május 17-én, szombaton is iskolába menniük, mert az intézmények kötelesek felügyeletet biztosítani a munkanapokon, illetve ezek számozott tanítási napnak is számítanak.
Öt hosszú hétvége lesz 2025-ben. Az egyik közülük ötnapos.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.