Végre kezdődik a nyári időszámítás.
Nem tudtak megegyezni az Európai Unió tagállamai, hogy a nyári vagy téli időszámítást tegyék állandóvá, ezért 2025-ben is marad az óraátállítás. Március utolsó vasárnapján, azaz 30-án éjjel 2-ről 3-ra állnak át a digitális órák, míg az analóg órákat manuálisan kell egy órával előbbre állítani.
Bár az igazán kellemes mindenki számára, hogy a nyári időszámításnak köszönhetően később sötétedik, az óraátállítás az emberi szervezetre számos negatív hatást gyakorol. Többek között például alvászavarokat és koncentrációs problémákat okoz. Vannak, akiknek emiatt hetekig tart hozzászokni.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
