A kezdeményezés keretében magyar diákok űrkutatással kapcsolatos kérdéseit és kísérleteit várják, melyeket a Tienkung űrállomáson dolgozó űrhajósok fognak megválaszolni és bemutatni.
A Kínai Nagykövetség és a China Manned Space űrügynökség felajánlására magyar diákok által összeállított kérdésekre válaszolnak és általuk kitalált kísérleteket terveznek bemutatni a Tienkung kínai űrállomáson – számolt be róla a Vasárnap.hu.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló pályázatot hirdetett, amelyre az ország minden részéből várják - bármely korosztályból - a diákok kérdéseit és kísérleti javaslatait. A program célja, hogy a magyar fiatalok betekintést nyerjenek a világ legmodernebb űrállomásán zajló életbe és kutatásokba.
A pályázatra a diákok az űrbéli mindennapi élettel kapcsolatos kérdéseiket, valamint az űrállomáson fellelhető eszközökkel, a súlytalanságban elvégezhető demonstrációs kísérletek ötletét küldhetik be. A legizgalmasabbnak ítélt 15 kérdést és 2 kísérletet pedig a Svábhegyi Csillagvizsgáló által felkért szakmai zsűri fogja kiválasztani.
Ezt követően a nyertes pályázatokat a China Manned Space űrügynökség is elbírálja, és amelyek arra érdemesek, felkerülnek a Tienkung űrállomásra, ahol jelenleg a Sencsou-19 küldetés háromtagú személyzete teljesít szolgálatot.
Az űrállomás személyzete egy rendhagyó űrbéli tanóra részeként 30 percben fogja megválaszolni a magyar diákok kérdéseit, és lehetőségektől függően végrehajtják a kísérleteket is.
Az elkészült űrbéli tanórát a Magyar Tudományos Akadémia Székházában tervezik levetíteni júniusban, a Magyar Tudomány Ünnepe 2025/2026 rendezvénysorozat elemeként. A filmvetítésre azokat a diákokat is meghívják, akiknek a kérdései vagy kísérletei sikeresen kijutottak a kínai űrállomásra. Az oktatófilmen ezeknek a diákoknak a nevét, iskoláját és lakóhelyét is feltüntetik majd.
A kérdéseket és ötleteket 2025. március 11-ig küldhetik be a magyar diákok. A pályázat pontos leírása ide kattintva érhető el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
