Jövő tavasszal bölcsőde nyílik a Vatikánban

Ez az első gyerekeknek fenntartott, nem egyházi célú intézmény, amely a Vatikán területén nyílik.

  • Eduline/MTI

A pápai állam csütörtökön bejelentette, hogy Szent Ferenc és Szent Klára néven bölcsődét nyitnak a vatikáni dolgozók gyerekei számára – írja az MTI.

A tervek szerint a bölcsőde összesen 30 gyerek befogadására lesz képes három hónapostól három éves korig. Az intézmény heti öt napot lesz nyitva, ahol az olasz mellett angolul is folynak majd foglalkozások.

Az év elején közölt adatok szerint a pápai államban mintegy ötezren dolgoznak egyháziak és világiak. A legtöbben, közel kétezren a kúria hivatalaiban teljesítenek szolgálatot, de hétszázan dolgoznak a Vatikáni Múzeumban és több mint százötvenen a Vatikáni Könyvtárban is.

A női dolgozók aránya jócskán megnövekedett az elmúlt 9 évben. Ferenc pápa 2013-as megválasztásakor 846 női dolgozó volt, mostanra pedig ez a szám túllépte az 1160 főt.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.