Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ez az első gyerekeknek fenntartott, nem egyházi célú intézmény, amely a Vatikán területén nyílik.
A pápai állam csütörtökön bejelentette, hogy Szent Ferenc és Szent Klára néven bölcsődét nyitnak a vatikáni dolgozók gyerekei számára – írja az MTI.
A tervek szerint a bölcsőde összesen 30 gyerek befogadására lesz képes három hónapostól három éves korig. Az intézmény heti öt napot lesz nyitva, ahol az olasz mellett angolul is folynak majd foglalkozások.
Az év elején közölt adatok szerint a pápai államban mintegy ötezren dolgoznak egyháziak és világiak. A legtöbben, közel kétezren a kúria hivatalaiban teljesítenek szolgálatot, de hétszázan dolgoznak a Vatikáni Múzeumban és több mint százötvenen a Vatikáni Könyvtárban is.
A női dolgozók aránya jócskán megnövekedett az elmúlt 9 évben. Ferenc pápa 2013-as megválasztásakor 846 női dolgozó volt, mostanra pedig ez a szám túllépte az 1160 főt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.