A jogosult diákok mindössze nyolcada jelentkezett eddig az ingyenes KRESZ-oktatásra

Közel 80 ezer végzős tanuló igényelhetné az ingyenes oktatást.

10 593 végzős diák jelentkezett a KRÉTA rendszerében az ingyenes KRESZ-oktatásra –tájékoztatta a Belügyminisztérium a Népszavát.

Ahogyan arról már az Eduline is beszámolt, 2024. szeptember 1-jétől a KRESZ- és az egészségügyi tanfolyamért, illetve a vizsgáért a végzős középiskolásoknak nem kell fizetniük. A jelentkezést a diákok a KRÉTA rendszerén keresztül tehetik meg.

Mint kiderült, azóta mindössze 10.593 diák élt ezzel a lehetőséggel. Ez azért tűnik alacsony létszámnak, ugyanis a belügyi tárca és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal összesített adatai szerint 81.500 fő lenne jogosult az ingyenes KRESZ és elsősegély oktatásra, mivel ennyien tartoznak a végzősök közé.

Mindez azt jelenti, hogy a jogosultak csupán nyolcada jelentkezett.

Az ingyenes online KRESZ-, valamint online elsősegélynyújtás-tanfolyam a KRÉTA-rendszerében érhető el. Az online tanulási lehetőség megszervezése mellett az iskolák hatáskörébe tartozik a vizsgáztatás is, amire novembertől van lehetőségük.

A lap tájékoztatása szerint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arról számolt be, hogy hozzájuk még nem érkezett be információ a vizsgák megkezdéséről.

Azok a diákok, akik sikeresen teljesítik a tanfolyamokat, két évük van arra, hogy megszerezzék a forgalmi vizsgát.

Fontos kiemelni, hogy a forgalmi vizsgához kötelező gyakorlati órákat továbbra is ki kell fizetnie azoknak, akik jogosítványt akarnak szerezni. Az ingyenes elméleti oktatás miatt azonban több autósiskola is megemelte a gyakorlati oktatása árát.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.