A Karikó Katalin által alapított JATE-díj megtervezésére hirdetett alkotói pályázatot az SZTE

A nyílt alkotói pályázat nyertese 300 ezer forint pénzjutalmat kap.

A jeles képzőművészektől kezdve az innovatív ötleteik kidolgozásával elsőként próbálkozó egyetemistákig bárki jelentkezhet az SZTE NKI legújabb alkotói pályázatára – olvasható a Szegedi Tudományegyetem oldalán.

Karikó Katalin a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból létrehozta a JATE- díjat, amit minden évben egy-egy, a legkiemelkedőbb eredményt elérő oktató-kutató és egyetemi hallgató nyerheti el a Szegedi Tudományegyetem.

Ennek okán az egyetem a díj részét képező műalkotásra és annak átadására, elhelyezésére alkalmas tárgyra, valamint a díszoklevélnek a megtervezésére ír ki nyílt alkotói pályázatot.

A pályázattal kapcsolatban elvárás, hogy „a benyújtandó anyag kreatív és innovatív módon, egységes arculatban fejezze ki a szegedi universitas szellemiségét, utaljon az adományozó, a Nobel-díjas Karikó Katalin által fontosnak tartott üzenetekre.”

Egy személy, egy alkotócsoport legfeljebb 3 tervvel pályázhat, a leadási határidő pedig 2025. április 16.

„Itt, a szegedi egyetemen sokkal értelmesebben fel lehet használni a díj összegét a fiatalok és a tanárok inspirálására. Arra gondoltam, hogy a diákok javaslatai alapján minden évben eldöntheti egy kis bizottság, hogy melyik tanár kapjon díjat, a tanárok javaslatai alapján pedig azt, hogy melyik diák kapja meg”

- mondta Karikó Katalin 2024. április 16-án tartott sajtótájékoztatón, ahol kihangsúlyozta, hogy a fiatalok és a tanárok inspirálása a célja a JATE-díjnak.

A különleges kitüntetést első alkalommal egy év múlva, az SZTE Egyetem Napja (november 11.) alkalmából adják át.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.