Egy új, a meglévő szakirodalmat elemző tanulmány alapján az alkoholfogyasztás igen elterjedt lehet a bolygó szinte minden ökoszisztémájában.
Anna Bowland, az Exeteri Egyetem munkatársa, a tanulmány készítésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy igyekeztek eltávolodni az emberközpontú nézettől, és ezáltal megállapították, hogy az etanol bőségesen megtalálható a természetben- írta a The Guardian. Az eredmények azt is mutatják, hogy azok az állatok, amelyek főleg cukros gyümölcsökből és nektárból táplálkoznak, rendszeresen fogyasztják a bódító anyagot.
A csapat szerint az anyag nagyjából 100 millió évvel ezelőtt jelent meg nagy mennyiségben, amikor a virágos növények elkezdtek cukros gyümölcsöket és nektárt termelni, amelyeket az élesztő meg tudott erjeszteni. Az alkoholtartalom jellemzően alacsony, 1–2% körüli, de egyes túlérett termésekben a koncentráció elérheti a 10%-ot is. Ilyen például a mangó, de akár a füge is képes magas alkoholkoncentráció produkálására.
Fontos tudni, hogy az alkoholt hasznosító fajok kifejezetten sokfélék. Sok élőlény úgy fejlődött ki, hogy a szervezete elviselje kis mennyiségben fogyasztva az alkoholt, így a hatása nem ütközik ki látványosan. Más fajok viszont sokkal érzékenyebbek erre. A nyílfarkú mókuscickány például rengeteg etanolt visz be, a kutatók viszont nem találtak részegségre utaló jeleket nála – igaz, az még a kutatók számára sem tiszta, hogyan viselkedne egy berúgott mókuscickány.
Az alkohol talán leglátványosabb hatásai a rovaroknál figyelhetőek meg. Egyes hím gyümölcslegyek visszautasítás esetén etanolt fogyasztanak, bizonyos nőstények pedig alkohol hatása alatt több hímmel párosodnak. A gyümölcslegyek pedig etanolban gazdag táplálékba rakják petéiket, ezzel megvédve őket a parazitáktól.
A keleti lódarázs korlátlan mennyiségű alkoholt vehet fel károsodás nélkül – ez lehet talán az egyetlen erre képes faj. A gyümölcslegyeket, a véznaujjú makit és a lajhármakit leszámítva nem tudni, hogy az állatok ténylegesen szeretik-e az alkoholt. Ennek a felmérése lesz az egyik következő lépés a kutatásban.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
