Egy új, a meglévő szakirodalmat elemző tanulmány alapján az alkoholfogyasztás igen elterjedt lehet a bolygó szinte minden ökoszisztémájában.
Anna Bowland, az Exeteri Egyetem munkatársa, a tanulmány készítésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy igyekeztek eltávolodni az emberközpontú nézettől, és ezáltal megállapították, hogy az etanol bőségesen megtalálható a természetben- írta a The Guardian. Az eredmények azt is mutatják, hogy azok az állatok, amelyek főleg cukros gyümölcsökből és nektárból táplálkoznak, rendszeresen fogyasztják a bódító anyagot.
A csapat szerint az anyag nagyjából 100 millió évvel ezelőtt jelent meg nagy mennyiségben, amikor a virágos növények elkezdtek cukros gyümölcsöket és nektárt termelni, amelyeket az élesztő meg tudott erjeszteni. Az alkoholtartalom jellemzően alacsony, 1–2% körüli, de egyes túlérett termésekben a koncentráció elérheti a 10%-ot is. Ilyen például a mangó, de akár a füge is képes magas alkoholkoncentráció produkálására.
Fontos tudni, hogy az alkoholt hasznosító fajok kifejezetten sokfélék. Sok élőlény úgy fejlődött ki, hogy a szervezete elviselje kis mennyiségben fogyasztva az alkoholt, így a hatása nem ütközik ki látványosan. Más fajok viszont sokkal érzékenyebbek erre. A nyílfarkú mókuscickány például rengeteg etanolt visz be, a kutatók viszont nem találtak részegségre utaló jeleket nála – igaz, az még a kutatók számára sem tiszta, hogyan viselkedne egy berúgott mókuscickány.
Az alkohol talán leglátványosabb hatásai a rovaroknál figyelhetőek meg. Egyes hím gyümölcslegyek visszautasítás esetén etanolt fogyasztanak, bizonyos nőstények pedig alkohol hatása alatt több hímmel párosodnak. A gyümölcslegyek pedig etanolban gazdag táplálékba rakják petéiket, ezzel megvédve őket a parazitáktól.
A keleti lódarázs korlátlan mennyiségű alkoholt vehet fel károsodás nélkül – ez lehet talán az egyetlen erre képes faj. A gyümölcslegyeket, a véznaujjú makit és a lajhármakit leszámítva nem tudni, hogy az állatok ténylegesen szeretik-e az alkoholt. Ennek a felmérése lesz az egyik következő lépés a kutatásban.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
