Egy új, a meglévő szakirodalmat elemző tanulmány alapján az alkoholfogyasztás igen elterjedt lehet a bolygó szinte minden ökoszisztémájában.
Anna Bowland, az Exeteri Egyetem munkatársa, a tanulmány készítésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy igyekeztek eltávolodni az emberközpontú nézettől, és ezáltal megállapították, hogy az etanol bőségesen megtalálható a természetben- írta a The Guardian. Az eredmények azt is mutatják, hogy azok az állatok, amelyek főleg cukros gyümölcsökből és nektárból táplálkoznak, rendszeresen fogyasztják a bódító anyagot.
A csapat szerint az anyag nagyjából 100 millió évvel ezelőtt jelent meg nagy mennyiségben, amikor a virágos növények elkezdtek cukros gyümölcsöket és nektárt termelni, amelyeket az élesztő meg tudott erjeszteni. Az alkoholtartalom jellemzően alacsony, 1–2% körüli, de egyes túlérett termésekben a koncentráció elérheti a 10%-ot is. Ilyen például a mangó, de akár a füge is képes magas alkoholkoncentráció produkálására.
Fontos tudni, hogy az alkoholt hasznosító fajok kifejezetten sokfélék. Sok élőlény úgy fejlődött ki, hogy a szervezete elviselje kis mennyiségben fogyasztva az alkoholt, így a hatása nem ütközik ki látványosan. Más fajok viszont sokkal érzékenyebbek erre. A nyílfarkú mókuscickány például rengeteg etanolt visz be, a kutatók viszont nem találtak részegségre utaló jeleket nála – igaz, az még a kutatók számára sem tiszta, hogyan viselkedne egy berúgott mókuscickány.
Az alkohol talán leglátványosabb hatásai a rovaroknál figyelhetőek meg. Egyes hím gyümölcslegyek visszautasítás esetén etanolt fogyasztanak, bizonyos nőstények pedig alkohol hatása alatt több hímmel párosodnak. A gyümölcslegyek pedig etanolban gazdag táplálékba rakják petéiket, ezzel megvédve őket a parazitáktól.
A keleti lódarázs korlátlan mennyiségű alkoholt vehet fel károsodás nélkül – ez lehet talán az egyetlen erre képes faj. A gyümölcslegyeket, a véznaujjú makit és a lajhármakit leszámítva nem tudni, hogy az állatok ténylegesen szeretik-e az alkoholt. Ennek a felmérése lesz az egyik következő lépés a kutatásban.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
