A magyar származású újságíró a 8-12 éves korosztálynak is be akarja mutatni, mi is történt 1956 októberében.
Nem mindennapi, hogy egy ifjúsági regény a forradalom és szabadságharc eseményeit szeretné elmesélni az olvasóinak. Nemrég mégis egy erről szóló könyv jelent meg a magyar könyvesboltokban.
„A Vagányok óvodás koruk óta ismerik egymást, nemcsak barátok, hanem igazi szövetségesek. Szabad lelkű srácok, akik szerencsétlenségükre egy olyan diktatúrában kénytelenek élni, amely megszabja, miként kell gondolkodniuk és cselekedniük. Ha most megkérdeznék őket, hogy mégis mi ellen lázadnak, a válaszuk az lenne: mindaz ellen, ami most körülöttük történik.”
- olvasható a könyv előszavában.
A gyerekek a történetben Riki és barátai kalandját követhetik végig, akik átlagos kiskamaszok, azt leszámítva, hogy a budai vár titkos alagútjaiban szoktak bandázni. 1956 októbere azonban fenekestül felforgatja az életüket, amikor is lelkesen csatlakoznak a szovjet elnyomás ellen tüntetőkhöz.
A könyv témája mellett az írónő élete is igen érdekes. A magyar származású Monica Porter 1956-ban emigrált szüleivel az országból, jelenleg Londonban él. A forradalom cselekményeire főként a családi legendákból emlékszik, de a magyar gyökereihez fűződő történetek máig sokat jelentenek neki. A könyv pedig segíthet abban, hogy a fiatalok jobban megismerjék és megértsék azt, amit eddig a legtöbben csak a tankönyvekből és az iskolai ünnepségekről ismertek a forradalomról.
Könyve megjelenése kapcsán Monica Porter részt vett a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, ahol interjú is készült vele arról, milyen emlékei vannak 56-ról. Ennek egy része megnézhető az alábbi videóban:
@mkkebooktok ������ Monica Porter író, újságírót kérdezte Karafiáth Orsolya A budai vár Vagányai című, az 1956-os forradalmat érintő gyermekkönyvéről. A teljes interjút megtaláljátok Youtube csatornánkon! #budapestinemzetközikönyvfesztivál #booktok #nemzetkozikonyvfesztival #millenaris #bookfestival ♬ original sound - Budapesti Könyvfesztivál
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
