Vasárnap hajnalban állítják vissza az órákat.
El ne felejtsétek, hogy október 27-én hajnali 3 órakor visszaállítjuk az órát 2 órára, és visszatérünk a téli időszámításhoz.
Miért kell állítani az órákat?
Az óraátállítás célja eredetileg az volt, hogy a napfényes órákat jobban kihasználhassuk, ezzel energiát spóroljunk. Az első világháború alatt vezették be először széles körben, majd a második világháború alatt és az 1970-es évek olajválsága idején ismét népszerűvé vált. Az elmélet egyszerű: ha az emberek több nappali fényt kapnak, kevesebb energiát használnak világításra és fűtésre.Hogyan befolyásolja a mindennapjainkat az óraátállítás?Az őszi óraátállítás után ugyan reggel világosabb van, délután és este hamarabb kezd sötétedni. A korai sötétedés pedig befolyásolhatja a hangulatot, és egyeseknél szezonális affektív zavar (SAD) is kialakulhat, amely szorongást, lehangoltságot és fáradtságot okozhat.Arról nem beszélve, hogy az óraátállítás megzavarhatja a szervezet cirkadián ritmusát (biológiai óráját), különösen azoknál, akik erre érzékenyek. Az ilyen zavarok alvási nehézségeket, levertséget vagy általános kimerültséget idézhetnek elő, ami hatással lehet a produktivitásra és a mentális egészségre.Meddig fogják még állítani az órákat?Az Európai Unió 2018-ban javasolta az óraátállítás megszüntetését, és felajánlotta az egyes tagállamoknak, hogy válasszanak a nyári vagy a téli időszámítás között. Bár sok ország támogatja az ötletet, eddig még nem született végleges döntés, és a változtatás bevezetését többször is elhalasztották. A viták továbbra is folynak arról, hogy melyik időszámítás lenne előnyösebb hosszú távon.Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
