Vasárnap hajnalban állítják vissza az órákat.
El ne felejtsétek, hogy október 27-én hajnali 3 órakor visszaállítjuk az órát 2 órára, és visszatérünk a téli időszámításhoz.
Miért kell állítani az órákat?
Az óraátállítás célja eredetileg az volt, hogy a napfényes órákat jobban kihasználhassuk, ezzel energiát spóroljunk. Az első világháború alatt vezették be először széles körben, majd a második világháború alatt és az 1970-es évek olajválsága idején ismét népszerűvé vált. Az elmélet egyszerű: ha az emberek több nappali fényt kapnak, kevesebb energiát használnak világításra és fűtésre.Hogyan befolyásolja a mindennapjainkat az óraátállítás?Az őszi óraátállítás után ugyan reggel világosabb van, délután és este hamarabb kezd sötétedni. A korai sötétedés pedig befolyásolhatja a hangulatot, és egyeseknél szezonális affektív zavar (SAD) is kialakulhat, amely szorongást, lehangoltságot és fáradtságot okozhat.Arról nem beszélve, hogy az óraátállítás megzavarhatja a szervezet cirkadián ritmusát (biológiai óráját), különösen azoknál, akik erre érzékenyek. Az ilyen zavarok alvási nehézségeket, levertséget vagy általános kimerültséget idézhetnek elő, ami hatással lehet a produktivitásra és a mentális egészségre.Meddig fogják még állítani az órákat?Az Európai Unió 2018-ban javasolta az óraátállítás megszüntetését, és felajánlotta az egyes tagállamoknak, hogy válasszanak a nyári vagy a téli időszámítás között. Bár sok ország támogatja az ötletet, eddig még nem született végleges döntés, és a változtatás bevezetését többször is elhalasztották. A viták továbbra is folynak arról, hogy melyik időszámítás lenne előnyösebb hosszú távon.Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
Mutatjuk a pontos dátumokat tantárgyanként.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt.
