Vasárnap hajnalban állítják vissza az órákat.
El ne felejtsétek, hogy október 27-én hajnali 3 órakor visszaállítjuk az órát 2 órára, és visszatérünk a téli időszámításhoz.
Miért kell állítani az órákat?
Az óraátállítás célja eredetileg az volt, hogy a napfényes órákat jobban kihasználhassuk, ezzel energiát spóroljunk. Az első világháború alatt vezették be először széles körben, majd a második világháború alatt és az 1970-es évek olajválsága idején ismét népszerűvé vált. Az elmélet egyszerű: ha az emberek több nappali fényt kapnak, kevesebb energiát használnak világításra és fűtésre.Hogyan befolyásolja a mindennapjainkat az óraátállítás?Az őszi óraátállítás után ugyan reggel világosabb van, délután és este hamarabb kezd sötétedni. A korai sötétedés pedig befolyásolhatja a hangulatot, és egyeseknél szezonális affektív zavar (SAD) is kialakulhat, amely szorongást, lehangoltságot és fáradtságot okozhat.Arról nem beszélve, hogy az óraátállítás megzavarhatja a szervezet cirkadián ritmusát (biológiai óráját), különösen azoknál, akik erre érzékenyek. Az ilyen zavarok alvási nehézségeket, levertséget vagy általános kimerültséget idézhetnek elő, ami hatással lehet a produktivitásra és a mentális egészségre.Meddig fogják még állítani az órákat?Az Európai Unió 2018-ban javasolta az óraátállítás megszüntetését, és felajánlotta az egyes tagállamoknak, hogy válasszanak a nyári vagy a téli időszámítás között. Bár sok ország támogatja az ötletet, eddig még nem született végleges döntés, és a változtatás bevezetését többször is elhalasztották. A viták továbbra is folynak arról, hogy melyik időszámítás lenne előnyösebb hosszú távon.„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
