Nem szokványos hétvégi program: 130 kilométert tekert a budapesti egyetemista egy fővárosi közbringával.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) formatervező hallgatója október 5-én feltekert Magyarország legmagasabb pontjára, az 1014 méteres Kékestetőre, mindezt egy közbiciklivel.
Valószínűleg igen kevés egyetemistának jut az eszébe olyan ötlet, hogy egy szombati napon a fővárosból elbiciklizik a Kékes tetejére. Nemrég mégis akadt olyan, aki a fejébe vette: Jancsó Marcell pedig nem is akárhogy valósította meg az amúgy sem átlagos ötletét.
A 21 éves BME-s hallgató zakóban és nyakkendőben indult Budapestről egy MOL Bubival, akit segítői két autóval kísértek végig az útján.
„Nem lehet leírni szavakkal ezt a napot, ami igényelt 24 óra ébrenlétet, 12 óra utazást, 6 óra forgatást (valakinek tekerést 130km távban és 1500m szintkülönbségben)”
- írják a különös kísérletről készült beszámolóban a Facebookon.
Bár az „elkötött” biciklit hivatalosan csak Budapest területén lehet használni, nem kell aggódni, ugyanis nem történt szabálysértés. A kreatív kihívást a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködve valósította meg a csapat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
