A 2023/24-es tanévben háromszor annyi esetet jelentettek, mint egy évvel korábban.
Több mint 3600 rasszista és antiszemita cselekményt regisztráltak a francia iskolákban az előző tanévben – írja az MTI.
A tárca adatai szerint az előző tanév egészében:
A 2022/23-as tanévhez viszonyítva - amikor összesen azonosítottak 1270 ilyen cselekményt - egy év alatt az antiszemita esetek több mint négyszeresére, a rasszista ügyek száma pedig közel a duplájára nőtt.
A minisztérium szerint ennek kapcsán nyilvánvalóan figyelembe kell venni a 2023. október 7-én kirobbant izraeli-palesztin konfliktust és annak franciaországi hatását is.
Anne Genetet, a francia oktatási miniszter arra kérte a hatóságokat, hogy "legyenek rendkívül éberek, és a lehető legpontosabban jelentsék az antiszemita cselekményeket - és általában a gyűlöletbeszédet -, valamint szabjanak ki igazságos és arányos büntetéseket a tanárok megelőző intézkedései mellett."
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
