Ahogy beköszönt az ősz, nemcsak a levelek kezdenek sárgulni, hanem sokaknál felmerülhet a kérdés, hogy mikor is kell pontosan az órát tekerni – na és persze az sem mindegy, hogy merre.
Az őszi óraátállítás igazi időbűvészkedés: október utolsó vasárnapján egy varázsütésre egy órával vissza kell állítani az időt. Ez az a nap, amikor mindannyian azt hisszük, hogy "nyertünk" egy extra órát, hogy tovább lustálkodjunk (vagy hogy legalább ezt higgyük).
Már Benjamin Franklin is javasolta
Az óraátállítás gondolata nem valami modern kori furcsaság, hanem a múlt század egyik "legkreatívabb" ötlete volt. Az egyik első kezdeményező Benjamin Franklin volt a 18. században, aki azt javasolta, hogy korábban keljünk, így kevesebbet kell majd a gyertyát égetni. (Ez persze egy korabeli formája volt annak, hogy mondjuk, "kapcsold le a villanyt, hogy spóroljunk az árammal".)
Azonban az óraátállítást néhány évszázaddal később, hivatalosan a 20. század elején vezették be az országok, hogy energiát takarítsanak meg. Az volt a céljuk, hogy az emberek a nappali világosságot jobban kihasználják, hogy kevesebb mesterséges fényre legyen szükségük, de be kell vallani, a logika kissé kifacsart: tekerjünk egyet az órán, és az univerzum majd elintézi a többit.
Magyarországon először 1916-ban vezették be az óraátállítást az első világháború idején. Azóta többször megszüntették, majd újra bevezették, legutóbb 1980-ban, és azóta minden tavasszal és ősszel megpróbáljuk megjegyezni, hogy "előre vagy éppenséggel hátra kell-e tekerni" az órát.
Eltörlik az óraátállítást?
Bár ősszel egy órával többet alszunk az óraátállítás miatt, ami elméletben szép, de valójában a testünknek egy-két nap, sőt akár egy hét is kellhet, hogy megszokja az új napirendet. Arról nem beszélve, hogy az óraátállítás sokak számára inkább okoz zavart, mint hogy bármilyen energiát is megspórolna. Egy extra óra alvás jólesik ugyan, de cserébe délután ötkor már szinte olyan, mintha éjfél lenne, ami akár depresszióhoz is vezethet.
Sok országban éppen ezért heves viták folynak arról, hogy eltöröljék-e az óraátállítást. Az Európai Unió 2019-ben úgy döntött, hogy az országok eldönthetik, szeretnék-e folytatni ezt a hagyományt vagy sem, de a konkrét változások még váratnak magukra.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
