Közelegnek a szóbeli érettségik: mutatjuk, mire kell figyelni a vizsgákon
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
Ahogy beköszönt az ősz, nemcsak a levelek kezdenek sárgulni, hanem sokaknál felmerülhet a kérdés, hogy mikor is kell pontosan az órát tekerni – na és persze az sem mindegy, hogy merre.
Az őszi óraátállítás igazi időbűvészkedés: október utolsó vasárnapján egy varázsütésre egy órával vissza kell állítani az időt. Ez az a nap, amikor mindannyian azt hisszük, hogy "nyertünk" egy extra órát, hogy tovább lustálkodjunk (vagy hogy legalább ezt higgyük).
Már Benjamin Franklin is javasolta
Az óraátállítás gondolata nem valami modern kori furcsaság, hanem a múlt század egyik "legkreatívabb" ötlete volt. Az egyik első kezdeményező Benjamin Franklin volt a 18. században, aki azt javasolta, hogy korábban keljünk, így kevesebbet kell majd a gyertyát égetni. (Ez persze egy korabeli formája volt annak, hogy mondjuk, "kapcsold le a villanyt, hogy spóroljunk az árammal".)
Azonban az óraátállítást néhány évszázaddal később, hivatalosan a 20. század elején vezették be az országok, hogy energiát takarítsanak meg. Az volt a céljuk, hogy az emberek a nappali világosságot jobban kihasználják, hogy kevesebb mesterséges fényre legyen szükségük, de be kell vallani, a logika kissé kifacsart: tekerjünk egyet az órán, és az univerzum majd elintézi a többit.
Magyarországon először 1916-ban vezették be az óraátállítást az első világháború idején. Azóta többször megszüntették, majd újra bevezették, legutóbb 1980-ban, és azóta minden tavasszal és ősszel megpróbáljuk megjegyezni, hogy "előre vagy éppenséggel hátra kell-e tekerni" az órát.
Eltörlik az óraátállítást?
Bár ősszel egy órával többet alszunk az óraátállítás miatt, ami elméletben szép, de valójában a testünknek egy-két nap, sőt akár egy hét is kellhet, hogy megszokja az új napirendet. Arról nem beszélve, hogy az óraátállítás sokak számára inkább okoz zavart, mint hogy bármilyen energiát is megspórolna. Egy extra óra alvás jólesik ugyan, de cserébe délután ötkor már szinte olyan, mintha éjfél lenne, ami akár depresszióhoz is vezethet.
Sok országban éppen ezért heves viták folynak arról, hogy eltöröljék-e az óraátállítást. Az Európai Unió 2019-ben úgy döntött, hogy az országok eldönthetik, szeretnék-e folytatni ezt a hagyományt vagy sem, de a konkrét változások még váratnak magukra.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Június 3-tól kezdődnek a szóbelik emelt szinten. Ha matekból tesztek emelt szintű érettségit, és ki akarjátok maxolni a szóbeli pontokat, akkor hoztunk nektek néhány hasznos tippet. Mutatjuk.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.