Míg Magyarországon 2008 óta változatlanul 10-20 ezer forint családi pótlékot kapnak havonta a családok, Ausztriában akár 100 ezer forint is járhat egy gyerek után. Ez azonban kirívó eset, a környező országok gyerektámogatásai inkább a magyar mintára hajaznak. Megnéztük mennyi családi pótlék jár a gyerekek után az egyes országokban.
Magyarországon jelenleg
Bár több környező ország is megelőzi a magyar családi pótlék összegét, sok esetben ez csak 1-2 ezer forintot jelent.
Ausztria
2024-ben a családi pótlék Ausztriában a következő:
Ehhez hozzátartozik egy úgynevezett gyermektartási kedvezmény, a Kinderabsetzbetrag, amelynek összegére minden adófizető jogosult, aki családi pótlékot kap. Ennek az összege havonta 67,80 euró gyerekenként, amit a családi pótlékkal együtt küldenek ki. Így a családok az alábbi összeget kaphatják havonta:
A többgyerekes családoknak emellé plusz támogatás is jár. A testvérkedvezmény havi összege gyerekenként:
Ha pedig tartósan beteg gyereket nevelnek a szülők, akkor a családi pótlék összege havonta 180,90 euró.
Csehország
Csehországban hasonló támogatást kapnak a családok, mint Magyarországon. Itt a gyermeknevelési támogatás alapösszege 6 éves korig 830 korona gyerekenként, ami 12 ezer forintot jelent. Bizonyos esetben emelt összegű támogatás jár, aminek összege 1330 korona, kb. 20 ezer forint.
6-15 éves kor között alapeseteben 970 koronát, kb. 14.500 forintot kapnak a családok, amelynek az emelt havi összege 1470 korona (kb 22 ezer forint). 15 és 26 éves kor között, ha a gyereknek még nincs önálló keresete és tanul, akkor 1080 korona (kb. 16 200 forint), emelt összegként pedig 1580 korona (kb. 23 700 forint) támogatást biztosít a kormány.
Lengyelország
A lengyel kormány 2024. elejétől a gyerek után járó havi gyerektámogatást 500 zlotyról 800 zlotyra (kb. 70 ezer forintra) emelte.
Emellett az anyagi támogatásra szoruló szülők továbbra is igénybe vehetik a családi pótlékot, melynek összege a jövedelmüktől függ. A jelenleg érvényes családi ellátások a következők:
Románia
Romániában január elsejétől 13,8 százalékkal, 36 lejjel emelték a gyermeknevelési pótlékot, közismertebb nevén a „gyerekpénzt”. Így február óta 292 lejt, vagyis nagyjából 23 ezer forintot kapnak a családok.
Horvátország
Horvátországban március 1-jén lépett hatályba a gyerektámogatási törvény módosítása, amelynek célja a családi pótlékban részesülők körének bővítése és az anyagi támogatás igazságosabb elosztása, valamint a gyermek után járó pótlék összegének emelése.
Így az egy főre jutó jövedelem felső határa a gyerek után pótlékban részesülni kívánó családban 618 euró. Emellett az eddigi 3 jövedelmi osztály helyett már öt kategóriába sorolják a családokat, ami alapján
Szlovákia
Szlovákiában a családi pótlék minden gyerek után 60 euró (kb. 24 ezer forint), ami a hazai összeg közel duplája. Ráadásul Magyarországgal ellentétben, a 25 év alatti egyetemisták, főiskolások is jogosultak a családi pótlékra.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
