Jeget és vízgőzt már korábban is találtak, azonban folyékony halmazállapotban vizet még soha.
Egy új kutatás szerint lehet, hogy a Mars felszíne alatt elegendő víz rejtőzik a föld alatti sziklák repedéseiben ahhoz, hogy egy globális óceánt képezzen – írja az AP News.
A NASA augusztus 12-én közzétett jelentése szerint az InSight mars-szonda méréseiből arra következtetnek, hogy 11,5 és 20 kilométerre a bolygó felszíne alatt folyékony víz található.
Bár azt eddig is lehetett tudni, hogy fagyott állapotban és vízgőz formájában fellelhető víz a Marson, folyékony állapotáról eddig nem találtak bizonyítékot.
"Valószínűleg több milliárd évvel ezelőtt szivároghatott ki a felszínről, amikor a Mars folyókat, tavakat és esetleg óceánokat rejtegetett"
- állítja Vashan Wright, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézetének vezető tudósa. Hozzátette, attól még, hogy a víz folyik, nem jelenti azt, hogy élet is van benne.
A tudós csapata számítógépes modelleket kombinált az InSight mérésének eredményeivel, beleértve a rengések sebességét, amelyek alapján megállapította, hogy a legvalószínűbb magyarázat a föld alatti víz lehet.. Az eredmények hétfőn a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban jelentek meg.
A mai technológiával azonban egyelőre lehetetlen ilyen mélyen vizsgálatokat folytatni a Marson. A kutatók szerint ennek ellenére is jelentős hatása van a felfedezésnek. Ezzel ugyanis előrébb juthatnak a Marsi élet nyomainak kutatásában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
