Bár Bécs továbbra is letaszíthatatlan a lista éléről, a világ mintegy 173 nagyvárosa közül Budapest idén a 32. helyet szerezte meg a The Economist frissen megjelent rangsorában.
Koppenhágát 0,4 százalékponttal megelőzve idén is Bécs lett a világ legélhetőbb nagyvárosa a The Economist Intelligence Unit napokban megjelent friss rangsora szerint.
A The Economist listájában a világ 173 nagyvárosát értékelték olyan szempontok szerint, mint az életminőség, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra, környezet, infrastruktúra és stabilitás. A nagyvárosok a mutatók alapján maximum 100 pontot szerezhettek. Az osztrák főváros idén 98,4 pontot ért el. 100 pontosra értékelték a stabilitását, az egészségügyet, az oktatást és az infrastruktúrát, míg környezet és kultúra kategóriában 93,5 pontot kapott.
Az első tízben Bécset és Koppenhágát Zurich követi, majd Melbourne, Calgary, Genf, Sydney, Vancouver, Osaka és Új-Zéland legnagyobb városa, Auckland.
Az értékelés szerint egyébként a világ legélhetőbb régiója Nyugat-Európa lett. Mintegy 30 nyugat-európai nagyváros ért el legalább 92 pontot a maximális 100-ból az idei listában, köztük az éppen 92 pontot elért Budapest is.
A magyar főváros tavalyhoz képest jelentősen javított, és hét helyet előre lépve az idei listában a 32. helyet szerezte meg. Ennél nagyobbat csak Hong Kong és Szingapúr lépett előre. Az előbbi 11, az utóbbi 8 helyet.
Ahol nem jó élni
A lista utolsó helyezettje a szír főváros, Damaszkusz lett, ami a maximális 100 pontból mindössze 30,7 pontot ért el. Stabilitás kategóriában pedig még ennél is kevesebbet, alig 20 pontot.
A világ tíz legkevésbé élhető városának listája a következőképp alakult 2024-ben:
Vannak ugyanakkor olyan városok is, amik - bár nem a lista végén szerepelnek - kifejezetten nagyot estek vissza tavalyhoz képest. Az izraeli Tel-Aviv például húsz helyet rontva idén a 112. lett, míg az amerikai Miami 8 helyezést rontva idén a 47. helyre került, Írország fővárosa, Dublin pedig hét helyezéssel került hátrébb, a 39. helyre.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
