Bár Bécs továbbra is letaszíthatatlan a lista éléről, a világ mintegy 173 nagyvárosa közül Budapest idén a 32. helyet szerezte meg a The Economist frissen megjelent rangsorában.
Koppenhágát 0,4 százalékponttal megelőzve idén is Bécs lett a világ legélhetőbb nagyvárosa a The Economist Intelligence Unit napokban megjelent friss rangsora szerint.
A The Economist listájában a világ 173 nagyvárosát értékelték olyan szempontok szerint, mint az életminőség, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra, környezet, infrastruktúra és stabilitás. A nagyvárosok a mutatók alapján maximum 100 pontot szerezhettek. Az osztrák főváros idén 98,4 pontot ért el. 100 pontosra értékelték a stabilitását, az egészségügyet, az oktatást és az infrastruktúrát, míg környezet és kultúra kategóriában 93,5 pontot kapott.
Az első tízben Bécset és Koppenhágát Zurich követi, majd Melbourne, Calgary, Genf, Sydney, Vancouver, Osaka és Új-Zéland legnagyobb városa, Auckland.
Az értékelés szerint egyébként a világ legélhetőbb régiója Nyugat-Európa lett. Mintegy 30 nyugat-európai nagyváros ért el legalább 92 pontot a maximális 100-ból az idei listában, köztük az éppen 92 pontot elért Budapest is.
A magyar főváros tavalyhoz képest jelentősen javított, és hét helyet előre lépve az idei listában a 32. helyet szerezte meg. Ennél nagyobbat csak Hong Kong és Szingapúr lépett előre. Az előbbi 11, az utóbbi 8 helyet.
Ahol nem jó élni
A lista utolsó helyezettje a szír főváros, Damaszkusz lett, ami a maximális 100 pontból mindössze 30,7 pontot ért el. Stabilitás kategóriában pedig még ennél is kevesebbet, alig 20 pontot.
A világ tíz legkevésbé élhető városának listája a következőképp alakult 2024-ben:
Vannak ugyanakkor olyan városok is, amik - bár nem a lista végén szerepelnek - kifejezetten nagyot estek vissza tavalyhoz képest. Az izraeli Tel-Aviv például húsz helyet rontva idén a 112. lett, míg az amerikai Miami 8 helyezést rontva idén a 47. helyre került, Írország fővárosa, Dublin pedig hét helyezéssel került hátrébb, a 39. helyre.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
