Egy árverésen cserélt gazdát a drága könyv, de mitől ilyen különleges?
Több mint 45 ezer fontért kelt el a Harry Potter és a bölcsek köve első kiadásának egy példánya egy árverésen Skóciában – írja az MTI a PA brit hírügynökség közleményét.
Meglepő, hogy egyes könyveket milyen magas összegekért is hajlandóak megvenni a gyűjtők. Nincs ez másképp a Harry Potterrel sem. Az árverésen résztvevő kötetet az aukciósház 40-60 ezer fontra becsülte. Különlegessége pedig abban rejlik, hogy 1997-es megjelenésekor csak 500 példányt készítettek belőle, mert nem tudták, mennyire lesz sikeres a mű.
Az eladott darabot a volt tulajdonosnak rendkívül jó állapotban sikerült megőrizni, amelyet több mint 20 éve vásárolt egy londoni üzletben.
A példány érdekessége még, hogy mellesleg hibás. Az egyik passzus kétszer említi a varázspálcát a felszerelési tárgyak között. Emellett pedig van benne egy helyesírási hiba, ami a borítón látható.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
