Jó lehetőség, ha idén nyáron dolgoznátok.
A 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok június 17-től regisztrálhatnak az idei Nyári diákmunka programra. A kormány célja, hogy az érintett korosztály minél hamarabb munkatapasztalatot szerezzen és saját jövedelemhez jusson, ennek érdekében vezette be a bértámogatást – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A kormány először tíz éve, 2013-ban indította el a programot, és azóta minden nyár elején meghirdeti. Idén 3,8 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a jogosultak.
A jelentkezés feltétele, hogy jelenleg ne álljatok munkaviszonyban, regisztrálni a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalok foglalkoztatási osztályainál lehet. A támogatásokat önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban működő vállalkozások hívhatják le. Újdonság, hogy idéntől az erdőgazdálkodás területén is lehet alkalmazni a cégeknek fiatalokat a program keretében. A sikeres pályázók legkorábban 2024. július 1-ével állhatnak munkába. A kormány szerint így nagyjából 20 ezer diák vállalhat munkát idén a program segítségével.
Más módokon is kereshettek munkát a nyárra. Összegyűjtöttük, hogy milyen lehetőségeket találtok a diákszövetkezeteknél és Facebook-csoportokban a Balatonnál és a fővárosban. Ha kiváncsiak vagytok az órabérekre, akkor érdemes elolvasni a cikkünket:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
