Mivel az egyetemek közelében nincsenek megfizethető áron elérhető szállások, a nemzetközi hallgatók a távolabbi városokban keresnek lakhatást. Hogy megspórolják az utazással járó időt és költséget, gyakran az egyetemek állandóan nyitva tartó helyiségeikben töltik az éjszakát.
Megfizethető lakhatás hiányában gyakran az egyetemek kampuszain alszanak a nemzetközi hallgatók Walesben - számolt be róla korábban a BBC.
A brit lap szerint mivel az egyetemek közelében nincsenek a hallgatók számára megfizethető szálláslehetőségek, a nemzetközi diákok gyakran kénytelenek távolabbi városokban lakhatást keresni. A Wales északi részén található Bangor Egyetem Hallgatói Önkormányzatának egyik tagja, Nida Ambreen a lapnak például azt mondta; ha az egyetem nem tud nekik kollégiumi elhelyezést biztosítani, számos hallgató Liverpoolban vagy Manchesterben keres magának szállást, mivel itt találnak szobát - vagy ha a családjukkal érkeznek, akkor lakást - megfizethető áron.
Ez Manchestertől 161 kilométeres, Liverpooltól 113 kilométeres távot jelent, aminek a megtétele autóval kb 1,5-2 óra, tömegközlekedéssel pedig majdnem 2,5 óra. Ez oda-vissza napi 4-5 óra utazást jelent, nem beszélve az utazás költségeiről.
Annak érdekében tehát, hogy az időt és a költségeket megspórolják, a hallgatók gyakran két egymást követő napra sűrítik az óráikat, az éjszakát pedig az egyetem 24 órán át nyitva tartó helyiségeiben töltik.
A felsőoktatási adatok szerint egyébként jelenleg több mint húszezer külföldi diák tanul valamelyik walesi egyetemen, a tandíjak pedig körülbelül négyszer annyiba kerülnek számukra, mint amennyit a belföldi hallgatók fizetnek.
A nemzetközi hallgatók lakhatási nehézségeiről az egyetemek is tudnak. A Bangor, a Swansea és a Dél-walesi Egyetem ezzel kapcsolatban a BBC-nek azt nyilatkozta; elszomorítja az egyetem vezetőségét a nemzetközi diákok helyzete, és igyekeznek mindent megtenni, hogy segítséget nyújthassanak, továbbá hogy minden hallgatónak legyen hozzáférése a megfelelő lakhatáshoz.
A nemzetközi hallgatókat egyébként az utóbbi időben több hátrányos megkülönböztetés is éri az Egyesült Királyságban. Januárban léptek életbe ugyanis azok a szabályok, amelyek tiltják, hogy a mesterképzésekre érkező külföldi hallgatók a családtagjaikat is magukkal hozhassák, továbbá az is bizonytalan, hogy a végzést követően vállalhatnak-e munkát az országban.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
