Mivel az egyetemek közelében nincsenek megfizethető áron elérhető szállások, a nemzetközi hallgatók a távolabbi városokban keresnek lakhatást. Hogy megspórolják az utazással járó időt és költséget, gyakran az egyetemek állandóan nyitva tartó helyiségeikben töltik az éjszakát.
Megfizethető lakhatás hiányában gyakran az egyetemek kampuszain alszanak a nemzetközi hallgatók Walesben - számolt be róla korábban a BBC.
A brit lap szerint mivel az egyetemek közelében nincsenek a hallgatók számára megfizethető szálláslehetőségek, a nemzetközi diákok gyakran kénytelenek távolabbi városokban lakhatást keresni. A Wales északi részén található Bangor Egyetem Hallgatói Önkormányzatának egyik tagja, Nida Ambreen a lapnak például azt mondta; ha az egyetem nem tud nekik kollégiumi elhelyezést biztosítani, számos hallgató Liverpoolban vagy Manchesterben keres magának szállást, mivel itt találnak szobát - vagy ha a családjukkal érkeznek, akkor lakást - megfizethető áron.
Ez Manchestertől 161 kilométeres, Liverpooltól 113 kilométeres távot jelent, aminek a megtétele autóval kb 1,5-2 óra, tömegközlekedéssel pedig majdnem 2,5 óra. Ez oda-vissza napi 4-5 óra utazást jelent, nem beszélve az utazás költségeiről.
Annak érdekében tehát, hogy az időt és a költségeket megspórolják, a hallgatók gyakran két egymást követő napra sűrítik az óráikat, az éjszakát pedig az egyetem 24 órán át nyitva tartó helyiségeiben töltik.
A felsőoktatási adatok szerint egyébként jelenleg több mint húszezer külföldi diák tanul valamelyik walesi egyetemen, a tandíjak pedig körülbelül négyszer annyiba kerülnek számukra, mint amennyit a belföldi hallgatók fizetnek.
A nemzetközi hallgatók lakhatási nehézségeiről az egyetemek is tudnak. A Bangor, a Swansea és a Dél-walesi Egyetem ezzel kapcsolatban a BBC-nek azt nyilatkozta; elszomorítja az egyetem vezetőségét a nemzetközi diákok helyzete, és igyekeznek mindent megtenni, hogy segítséget nyújthassanak, továbbá hogy minden hallgatónak legyen hozzáférése a megfelelő lakhatáshoz.
A nemzetközi hallgatókat egyébként az utóbbi időben több hátrányos megkülönböztetés is éri az Egyesült Királyságban. Januárban léptek életbe ugyanis azok a szabályok, amelyek tiltják, hogy a mesterképzésekre érkező külföldi hallgatók a családtagjaikat is magukkal hozhassák, továbbá az is bizonytalan, hogy a végzést követően vállalhatnak-e munkát az országban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
