Eddig kilenc iskola csatlakozott a Kézenfogva Alapítvány kezdeményezéséhez.
Mi lenne, ha a képeslapokra, plüssállatokra és virágokra költött pénz egy részét a ballagók és a családjaik egy fontos célra ajánlanák fel?
Ezt a kérdést teszi fel évről évre a Kézenfogva Alapítvány, ami idén is - 2016 óta immár kilencedik alkalommal - elindította a Kézenfogva Ballagunk nevű adománygyűjtő akcióját. A kezdeményezés keretein belül arra hívják fel a figyelmet, hogy a gesztusértékű ajándékok helyett a ballagók és a rokonaik egy fontos ügyet támogathatnak, mégpedig a fogyatékos vagy a megváltozott munkaképességű embereket.
"Évente közel 70 ezer diák végez az ország középiskoláiban, ballagásukkal emléket állítanak az ott eltöltött négy, hat vagy akár nyolc évüknek. Szeretteik, meghívottaik általában valamilyen gesztusértékű ajándékkal lepik meg őket a jeles alkalomból. Van fogalmad róla, mekkora az értéke ezeknek az ajándékoknak? Hogy mennyit költünk ezen a napon virágra, képeslapokra vagy éppen plüssállatokra? Mi lenne, ha ezeknek egy részét a ballagók és a családjaik, barátaik egy fontos célra ajánlanák fel?" - írják az alapítvány honlapján.
A kezdeményezéshez idén eddig kilenc iskola csatlakozott, a(z)
A középiskolai ballagásokig ugyanakkor még nagyjából egy hét van hátra, így ha szeretnétek, ti is csatlakoztok a kezdeményezéshez. Erről ide kattintva olvashattok bővebben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
