A korai tavasz miatt az őshonos kullancsfajok mellett pedig a hírhedt Hyalomma kullancsok felbukkanására is a szokásosnál hamarabb lehet számítani.
A HUN-REN Ökológiai Központ tájékoztatása szerint a tavaszias időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén az őshonos és a behurcolt fajok például a Hyalomma kullancs is korábban jelenhetnek meg Magyarországon.A krími-kongói vérzéses lázt is terjesztheti
Az Ökológiai Kutatóközpont 2021-ben indította el Kullancsfigyelő programját, amelynek célja a klímaváltozás hatására Magyarországon is megjelenő nem őshonos - különösen a Hyalomma - kullancsfajok vizsgálata. Ezek a fajok számos patogén terjesztésére képesek, ezek közül a leghírhedtebb az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa.A közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során több száz lakossági bejelentés érkezett, és 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól.A kullancsok többségét nagytestű emlősökön találták. A beérkezett Hyalomma kullancsokat jelenleg is vizsgálják, ugyanakkor a krími-kongói vérzéses láz vírusa eddig egyik egyedben sem volt kimutatható.Hogy néz ki a Hyalomma kullancs?A Hyalomma kullancsok nagyobbak és gyorsabbak a Magyarországon megszokott kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott. Eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ugyanakkor a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő számukra. A kutatók kitértek arra is, hogy a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére.A szakemberek továbbra is arra kérnek mindenkit, hogy amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg egy jól záró tégelyben. Az azonosításról és a beküldés módjáról a Kullancsfigyelő honlapján olvashattok.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
