"Játékból" tette.
Több száz hamis bombafenyegetéssel vádolnak egy 13 éves fiút a hatóságok Franciaországban – írta meg a Le Parisien.
A rennes-i ügyészség azt követően indított nyomozási eljárást, hogy január elején nagyjából 380 bombafenyegetést jelentettek.
Az ügyben a hét elején letartóztattak egy négytagú családot, hamar kiderült azonban, hogy hárman ártatlanok, a fiatalabbik gyerek, egy 13 éves fiú viszont beismerte a tettét. Úgy fogalmazott, mindezt csak "játékból" tette, nem politikai vagy vallási megfontolásból.
A helyi rendőrség szerint a fiú súlyos személyiségzavarban szenvedhet, ráadásul nem is ez az első jogi ügye. A bejelentésekhez VPN-t használt az IP-címe elrejtésére, elfogni a technikai vizsgálatoknak és a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően sikerült.
A hamis bombariadókért a francia büntető törvénykönyv szerint két évig terjedő szabadságvesztés és 30 000 eurós pénzbírság jár.
A sorozatos bombafenyegetések egyébként ősszel, egy tanár elleni halálos iszlamista támadás és a gázai háború kitörése után kezdődtek, és érintettek repülőtereket is, amik így napokra megbénították az utasforgalmat.
Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter korábban megígérte, hogy elkapják a tetteseket, és 2024. január 16-ig 192 nyomozást indítottak hamis bombariadókkal kapcsolatos ügyben. Ezek közül eddig mintegy harminc vezetett vádemeléshez.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
