Rekordmagas szintet ért el tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása világszinten, és egyelőre nincs esély a folyamat megfordítására - figyelmeztetett szerdán az ENSZ szakintézményeként működő Meteorológiai Világszervezet (WMO)
Petteri Taalas, a WMO főtitkára a szervezet közleményében kiemelte, hogy az évtizedek óta megrendezett, a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető nemzetközi konferenciák és a figyelemfelhívó tanulmányok százainak kiadása ellenére továbbra is "rossz irányba tart" a világ – írta meg az MTI.
A Földön mért legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid átlagos koncentrációja 2022-ben haladta meg először több mint 50 százalékkal az iparosodás korai szakaszában (1850-1900) mért értéket; illetve a szén-dioxid-kibocsátás idén is tovább nőtt.
2022-ben a Föld átlaghőmérséklete 1,15 Celsius-fokkal volt magasabb a 19. század második felének értékénél – mondta Taalas az ENSZ egy korábbi tanulmányára hivatkozva. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy ilyen mértékű szennyezettséggel és emelkedéssel nem tartható a 2015-ös párizsi klímaegyezmény vállallása, mely szerint a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest nem haladhatja meg az 1,5 vagy szélsőséges esetben a 2 Celsius-fokot. Kiemelte, hogy amennyiben a célt nem sikerül tartani, még szélsőségesebb időjárásra, tehát intenzív hőségekre, a jéghegyek további olvadására, a tengerek vízszintjének emelkedésére, valamint a tengervíz további savasodására számíthat az emberiség.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
