Meglepte a World Press Photo igazgatóját a kiállítás magyarországi korhatározása

Megkérdezték a World Press Photo igazgatóját, hogy mi a véleménye arról, hogy 18 éves kor alatti fiatalok nem látogathatják a budapesti sajtófotó kiállítást.

Ahogy azt mi is megírtuk, október 28-án bejelentették, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen Csák János miniszter kérte a Nemzeti Múzeumtól az úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény tiszteletben tartását és a kiskorúak kizárását a Nemzetközi Sajtófotó Kiállításról.

A döntést a Fidesz már említett gyermekvédelmi - vagy ahogy a közéletben elterjedt - "homofóbtörvényével" indokolták, amiért a kiállításon LMBTQI+ embereket ábrázoló fotók is vannak. A HVG ennek kapcsán megkérdezte Joumana El Zein Khoury, az 1955 óta létező, független fotográfiai szervezet igazgatójának véleményét, akit állítása szerint meglepett a döntés.

Semmi explicit vagy bántó nincs ezekben a képekben. Ez a sorozat érzékeny és őszinte bemutatása annak, hogyan él egy idős, Fülöp-szigeteki LMBTQI+ közösség.

- írta meg a HVG-nek Joumana El Zein Khoury.

Az igazgató ezen felül arra bátorítja az embereket, hogy a honlapjukon nézzék végig a sorozatot és mindenki vonja le a saját következtetéseit.

Az új szabály bevezetése miatt vasárnap délelőtt az Egységes Diákfont aktivistái a múzeum előtt demonstráltak:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.