Ekkor lesznek hosszú hétvégék és munkaszüneti napok 2024-ben

2024-ben összesen hét hosszú hétvége vár ránk, ezek közül öt háromnapos, egy négynapos és egy hatnapos lesz, de lesz két hétközépi pihenő is május 1-jén és október 23-án.

  • Székács Linda

Hosszú hétvégék

2024-ben összesen öt háromnapos hétvégénk lesz, mégpedig

  • újév napja, ami hétfőre esik
  • március 15, ami 2024-ben pénteken lesz, továbbá
  • a húsvét,
  • a pünkösd, valamint
  • november 1-je, ami szintén pénteki napon lesz.

Hosszú hétvége lesz továbbá augusztus 20-a is, ami 2024-ben keddre esik, de a Magyar Közlönyben megjelent korábbi rendelet szerint augusztus 19-ét, tehát a hétfőt is megkapjuk, így ez a hétvége összesen négynapos lesz. A  karácsonyi pihenés pedig a következő évben rekordhosszúságú, összesen hatnapos lesz. A szerda-csütörtökre eső december 25-26-ához ugyanis hozzácsapták a keddet és a pénteket is, tehát december 24-ét és 26-át, így tehát a szombatot és a vasárnapot is beleszámítva 2024. december 24-tól december 29-ig lehetnek majd otthon a családok.

Le kell őket dolgozni?

Az extra munkaszüneti napokat sajnos le kell dolgozni. Az augusztus 19-ét augusztus 3-án szombaton, a karácsonyi extra napokat pedig két egymást követő hétvégén, december 7-én és 14-én kell bepótolni az iskolákban és a munkahelyeken is.

További munkaszüneti napok

2024-ben május 1-je és október 23-a is szerdára esik, így ezeken a napokon szintén nem kell majd se iskolába, se dolgozni menni. Ezeket ráadásul - ünnepnapok lévén - pótolni sem kell.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.