Spórolás felsőfokon: a szuperszámítógép hőjével fűtik a debreceni sportuszodát

Papp László debreceni polgármester azt mondta, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése miatt döntött úgy az önkormányzat, hogy az energiahatékonyság terén új megoldásokat keres.

A Debreceni Egyetem (DE) Kassai úti campusán működik az ország legerősebb szuperszámítógépe a Komondor, amelynek  hulladékhőjével fűtik a jövőben a debreceni sportuszodát. A polgármester hozzátette, hogy négy hónap alatt elkészül az a 380 méter hosszú csővezeték a hozzá kapcsolódó vezérlő egységekkel, amelyen keresztül eljut a hulladékhő az uszodába. Emellett a városi távhőhálózatról sem kapcsolják le az uszodát, így szükség esetén azt kiegészítő fűtésként tudják használni - írja az MTI.

A polgármester kiemelte, az idei fűtési szezon második felétől 2025. december 31-ig pilotprojektként működik a rendszer. Az uszoda ez idő alatt ingyen kapja a számítógép hulladékhőjét, a továbbiakról pedig majd a későbbiekben fognak egyeztetni.

Bács Zoltán, a DE kancellárja innovatív megoldásnak nevezte az eljárást, ugyanis egyrészt a szuperszámítógép hulladékhőjét tudják hasznos hőként felhasználni, másrészt - mivel a hőt elvezetik -  nem kell külön energiát felhasználni a számítógép visszahűtésére.

Évente 160 millió forintba kerül a sportuszoda energiaellátása. Ennek 30 százalékát tudja biztosítani a Komondor  jelenlegi kihasználtsága mellett, amint azonban a számítógép eléri kapacitása teljes hasznosítását, az uszoda teljes energiaigényét biztosítani tudja.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.