Az energiaital-gyártót támogatják, de annak vásárlását már szabályoznák.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Nacsa Lőrinc, KDNP parlamenti frakciójának szóvivője, javaslatot tett arra, hogy az energiaitalok vásárlását és fogyasztását 18 év alatt betiltsák.
Hollik szerint a kormánypárti frakciószövetség jelenleg vizsgálja a javaslatukat. Azt azonban leszögezte, hogy ezzel a tiltással nem akarják az energiaitalok kisöpörni a boltokból, és mint a cigarettákat, csak trafikokban árusítani.
A kormánypártok részéről eddig kevés jele volt annak, hogy aggasztaná őket ezeknek a termékeknek a károsító hatása, hiszen a kormány évek óta támogatja a hozzá közel álló Hell energiaital-gyártót.
A hvg360 cikke szerint úgy tűnik egyelőre a kormánypártok felmérik, hogy milyen reakciókat váltanának ki ennek a törvénynek a bevezetésével. De egyelőre a kezdeményezők sem tudják, hogy mikor fogják megtárgyalni az előterjesztést.
A javaslat mellett azzal érveltek, hogy ebben a témában az edukáció már kevés, mivel töretlenül népszerű az energiaital a fiatalok körében, ami függőséget is okozhat. Mégis nem sok olyan példát lehet felhozni, ahol a kormánypártok bármilyen kampányt hoztak volna létre az energiaital veszélyeinek felhívására.
Emellett azonban az ország legnagyobb energiaital-gyártója, a Hell Energy az elmúlt években tízmilliárdos összegeket kapott vissza nem térítendő állami támogatásként. Arra a kérdésre, hogy az állam miért nem kezeli ilyen ellentmondásosan a gyártókat, a cikk szerint Hollik válasza az volt rá, hogy nem a cégeket szeretnék korlátozni, hanem intézkedéseikkel az évek óta létező problémára akarnak reagálni.
A kialakult helyzet problémája viszont abból is fakad, hogy nagyon nagy népszerűségnek örvend az energiaital. Mostanra ez a termék már tömegcikké vált.
A HVG szerint a Hell Energy forgalma 2022-ben meghaladta a 137 milliárd forintot, miközben a népegészségügyi adó még az 5,5 milliárd forintot sem érte el.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ éves jelentése alapján 2022-ben 26 olyan 15 éven alulit regisztráltak, akinél legális élvezeti cikkek - cigaretta, kávé vagy energiaital - miatt mérgezéses tünetek fordultak elő, és további 19-et a 15–19 éves korosztályban. A legfiatalabbak körében az elmúlt években némileg még csökkent is az esetek száma, a 15–19 évesek körében pedig 15 és 30 fő között ingadozik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
