Tizenegy évesen indította útnak Nyugat-Európa felé családja Iránból, fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra.
Fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra Obaid, aki ekkor 11 éves volt. Afganisztánban született, de a folyamatos harcok miatt hat éves korában Iránba költöztek családjával, ahol rossz körülmények között éltek, ezért az édesanyja és bátyja elindították őt Nyugat-Európa felé. Ő lett az első kiskorú menekült Magyarországon, akit nevelőszülő nevel – derült ki a Fókusz riportjából.
A fóti menedékközpontban két hónapot töltött, ekkor ismerkedett meg jelenlegi nevelőanyjával, aki apai ágon iráni származású, édesanyja pedig magyar festőművész. Tolmácsként kezdett dolgozni, rendszeresen járt ki a Keleti Pályaudvarra a menekültekhez, kesőbb pedig az S.O.S Gyermekfalvakhoz került, mint interkulturális vezető.
"Először nehéz volt, mert minden barátom, minden afgán ismerősöm azt mondta, hogy a pénzért visz el magához, meg el fog téríteni a vallásodról, de mégis belementem. Az a szeretet, amikor valaki megölel és azt a meleg érzést érzed, akkor a szíved választ. A hosszú út után eléggé hiányzott anyukám és találtam egy másikat, ő lett a második anyukám" – mesélte Obaid arról, hogyan került nevelőanyjához.
A fiú eleinte küszködött az iskolában, de miután megtanulta a magyar nyelvet, elkezdett javulni a tanulmányi átlaga, és Ady Endre versei is megfogták. Jelenleg kertészeti szakközépiskolába jár, jövőre pedig szeretné a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen folytatni a tanulmányait tájrendező, kertépítő szakon.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
