A korai európai emberek körülbelül 245 000 évvel ezelőtt már tudtak bánni a tűzzel friss bizonyítékok alapján.
A spanyol fővárostól, Madridtól keletre talált hatalmas régészeti lelőhely, a Valdocarros II mintáit tanulmányozták kutatók egy nemrég készült tanulmányban. Kémiai elemzés segítségével találtak bizonyos vegyületeket, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy a megtalált tárgyak tűzben égtek el – olvasható az IFLSciencen.
Ezek a tüzek nem egyszerűen balesetek vagy futótüzek voltak: a kutatók rávilágítanak arra, hogy az emberek úgy ülhettek a tűzrakás körül, mint egy tábortűznél, tehát ez egy szervezett esemény volt, amely fontos szerepet játszhatott a társadalmi interakciójukban.
"Vagy főzéshez, vagy védekezésre használták a tüzet. A tűz térbeli mintázata azt mutatja, hogy körülvettek vele valamit, például otthonukat, a hálóhelyiséget, nappalit vagy konyhát, vagy egy kifutót az állatok számára."
– mondta a tanulmány szerzője.
Az nem világos, hogy az ősemberek melyik faja okozhatta a tüzet. Becslések szerint a modern Homo sapiens csak körülbelül 50 000 évvel ezelőtt érkezett meg Nyugat-Európába, ami azt jelzi, hogy egy másik faj építette a tábortüzet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
