Olyan ősi koponyát találtak, amely nem hasonlít egyetlen korábbi premodern emberi kövületre sem. Elképzelhető, hogy ez egy új ágat jelent az emberi családfán.
A koponyát egy nemzetközi kutatócsoport – Kínából, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból – fedezte fel még 2015-ben a kelet-kínai Hualongdong régióban, 15 másik példánnyal együtt, amelyek mindegyike a késő középső-pleisztocén időszakból származik – olvasható a BBC-n. A kutatócsoport tanulmánya megállapította, hogy a HLD 6 néven ismert állkapocscsont „váratlan”, és nem illeszkedik egyetlen létező rendszertani csoportba sem. A Kínában felfedezett pleisztocén hominin-kövületeket hasonlóan nehéz volt besorolni, és korábban anomáliának tartották őket a tanulmány szerint.
Ez a felfedezés azonban, más közelmúltbeli kutatásokkal együtt lassan megváltoztatja azt, amit az emberek a késő középső-pleisztocén evolúciós mintájáról gondoltak.
A tudósok úgy vélik, hogy a késő középső-pleisztocén, amely körülbelül 300 000 évvel ezelőtt kezdődött, kulcsfontosságú időszak volt a homininok – az embernek vagy közeli rokonának tekintett fajok – evolúciójában, beleértve a modern embert is.
A felfedezett csont hasonló alakú, mint a Homo sapiens, a Homo erectusból kifejlődött modern emberfajunk állkapocscsontja. De egy másik, a Homo erectusból kifejlődött ág, a Gyenyiszoviansz jellegzetességei is észrevehetőek rajta, ugyanis a Gyenyiszovianszhoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a HLD 6-nak nincs álla.
A kutatók elmélete szerint a modern emberi jellemzők már 300 000 évvel ezelőtt is jelen lehettek Kelet-Ázsiában, illetve a HLD 6-nak egy olyan osztályozáshoz kell tartoznia, amely még nem kapott nevet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
