Olyan ősi koponyát találtak, amely nem hasonlít egyetlen korábbi premodern emberi kövületre sem. Elképzelhető, hogy ez egy új ágat jelent az emberi családfán.
A koponyát egy nemzetközi kutatócsoport – Kínából, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból – fedezte fel még 2015-ben a kelet-kínai Hualongdong régióban, 15 másik példánnyal együtt, amelyek mindegyike a késő középső-pleisztocén időszakból származik – olvasható a BBC-n. A kutatócsoport tanulmánya megállapította, hogy a HLD 6 néven ismert állkapocscsont „váratlan”, és nem illeszkedik egyetlen létező rendszertani csoportba sem. A Kínában felfedezett pleisztocén hominin-kövületeket hasonlóan nehéz volt besorolni, és korábban anomáliának tartották őket a tanulmány szerint.
Ez a felfedezés azonban, más közelmúltbeli kutatásokkal együtt lassan megváltoztatja azt, amit az emberek a késő középső-pleisztocén evolúciós mintájáról gondoltak.
A tudósok úgy vélik, hogy a késő középső-pleisztocén, amely körülbelül 300 000 évvel ezelőtt kezdődött, kulcsfontosságú időszak volt a homininok – az embernek vagy közeli rokonának tekintett fajok – evolúciójában, beleértve a modern embert is.
A felfedezett csont hasonló alakú, mint a Homo sapiens, a Homo erectusból kifejlődött modern emberfajunk állkapocscsontja. De egy másik, a Homo erectusból kifejlődött ág, a Gyenyiszoviansz jellegzetességei is észrevehetőek rajta, ugyanis a Gyenyiszovianszhoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a HLD 6-nak nincs álla.
A kutatók elmélete szerint a modern emberi jellemzők már 300 000 évvel ezelőtt is jelen lehettek Kelet-Ázsiában, illetve a HLD 6-nak egy olyan osztályozáshoz kell tartoznia, amely még nem kapott nevet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
