Órák alatt elkapkodják a jó albérleteket, csak a fővárosban tizedével nőtt a kereslet

A ponthatárok kihirdetése után beindult az első szezon, a következő hullám pedig azután várható, hogy kiderül, ki kap kollégiumi férőhelyet és ki nem.

  • Tarnay Kristóf

12 százalékkal nőtt az országos albérletkereslet az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése óta Budapesten, és 18 százalékkal a legnagyobb egyetemvárosokat is felsorakoztató megyeszékhelyeken

– idézi az ingatlan.com friss elemzését az RTL.hu. Miután kihirdették az idei ponthatárokat a felsőoktatásban, beindult a szezon: országosan 13 százalékkal többen érdeklődnek az albérletek iránt hetente és – amire eddig nem is volt példa – eladó lakásokat is 30 százalékkal többen nézegettek a ponthúzások után.

„Az egyetemisták szüleinek egy része az eladó lakások piacán látható megtorpanás és árcsökkenés miatt megnézte, hogy a dráguló albérletek miatt érdemes-e esetleg ingatlant vásárolni. Végül az érintettek nagy része a bérlés mellett döntött, mert az eladó lakások iránti érdeklődések száma egy héttel később már visszaesett a korábbi szintre” – mondta a portálnak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

MTI

Aki arról is beszélt, hogy hetente 9 százalékkal többen érdeklődnek albérletek iránt, mint a tavalyi év azonos időszakában, így a legjobb albérletek már órák alatt gazdára találnak. Ráadásul nem mindenki tervez ennyire előre. Az albérletszezon következő hulláma augusztus 15-e után várható: amikor is kihirdetik, kinek jutott kollégiumi férőhely, és kinek kell bérlés útján megoldani a lakhatását – tette hozzá.

(Kiemelt kép: Túry Gergely)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.