A Gellit nevű innovációjuk a világ élelmezésében is segítség lehet.
Ez az első alkalom, hogy a nemzetközi "Danube Cup" versenyen magyar hallgatók első helyezést értek el. Innovációjuk a modern állattartó és növénytermesztő gazdaságok számára lehet hiánypótló megoldás: a fiatalok egy újszerű talajkondicionáló és tápanyagutánpótló készítményt dolgoztak ki – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján.
A Gellit nevű találmányt Farkas Szabolcs és Mészáros Márton fejlesztették ki, akik a BME Vegyészmérnöki és Bioménöki Kar (BME VBK) biomérnök mesterszakos hallgatói.
A Gellit nem szennyezi a környezetet a bomlástermékeivel, ellentétben a műtrágyával, amelynek előállításához földgáz szükséges
– sorolta innovációjuk előnyeit Mészáros Márton, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy üzleti modelljükben a természetes összetevőkből álló termék értékesítésén túl nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy megismertessék és közelebb hozzák a gazdákhoz a tudomány alapú szemléletet, amelynek eszköztárával növelhetik a termőterületeik hatékonyságát.
A csapat a tudását és ötlete piacérettségét tette mérlegre a Danube Cup versenyen, amelynek nemzetközi döntőjében 4 ország 16 csapata között a Gellit bizonyult a legjobbnak. A találmányról szóló videót innen érhetitek el:
A Danube Cup hallgatói innovációkról és startupokról szóló versenysorozatot eredetileg Vecsenyi János, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének címzetes egyetemi tanára, valamint Danyi Pál, a tanszék egyetemi docense hívta életre hét évvel ezelőtt a Műegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vállalkozó hallgatói számára. A 2016-ban elindult Danube Cup startup versenyt rövid időn belül jelentős nemzetközi érdeklődés is övezte: több Duna-menti egyetem is csatlakozott a versenysorozathoz
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
